K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)
Az 1938 novemberében visszacsatolt terület földrajzi jellemzése, különösen a Kismagyar Alföldre. Dr.Bulla Béla
21 politikai földrajzi szempontból jó államhatár tulajdonságait csak alig, a rosszét ellenben annál ékesszólóbban mutatja. Morfológiai tekintetben teljesen önkényesen, a térszíni viszonyok tökéletes mellőzésével meghúzott vonal. Szerkezetileg és alaktanilag összefüggő területeket vág ketté, következésképpen az államterület biztonságát éppen olyan kevéssé szavatolja, mint a régebbi Trianoni határ. Véges-végig a Magyar medencében fut s mindössze csak Rozsnyó és Krasznahorka környékén sikerült a Szepes-Gömöri Érchegység peremére felkapaszkodnia. Azáltal, hogy életgyüjtő medenceterületeket vág ketté, gazdaságilag legszorosabban egymásra utalt területek életét bénítja meg és súlyosan megnehezíti a forgalom és közlekedés zavartalanságát. Bár az új határ megállapításának következtében körülbelül 1000 km. vasútvonal, több forgalmas gócpont és kb. 5600 km. kiépített út került Magyarország birtokába, a számszerű gyarapodással egyáltalán nincsen arányban a közlekedéspolitikai szempontokat gyakorta mellőző határmegvonás következtében (Nagyszalánc!) a visszacsatolt terület vasút és úthálózatának forgalmi értéke. Még szerencse, hogy a legkirívóbb kárpátalji hibákat honvédségünknek sikerült fegyverrel korrigálnia. Annyi bizonyos, hogy Magyarország biztonságérzetének növekedését egyedül az új határ, mint védelmi vonal nem jelenti. Nem népválasztó és közlekedésriasztó, magas hegységeken halad, mint a történelmi Magyarország kárpáti határa, hanem továbbra is a földrajzi tényezők nagyszerű harmóniájának eredményeként kialakult nagy életegységet, az egymásrautalt népeket gyűjtő Magyar medencét szeldeli. Bár nagyjából a magyarság és szlovákság településterületét keretezi, a földrajz törvényszerűségeit mellőző kijelölése tartós életet éppen úgy nem biztosít ennek az új határnak sem, mint ahogyan kérészéletűnek bizonyúlt Trianonban rajzolt elődje is. Hunyadi Mátyás király által alapított pozsonyi egyetem megnyitásának napjára, 1467 márc. 17-ére készült horoszkóp, amit az egyetem jeles csillagász tanára Regiomontanus készített. A rajzot az egyik Corvin kódexb an találták meg.
