K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)

Érsekújvári járás

116> Szövetkezet. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. Érsekújvár, jb. közj. Ôgyalla, csö_ Kolta, Vá. Perbete, u. p. és u. t. Kolta. Kamocsa nk. érsekújvári járás. A község múltja a reformáció korára nyúlik vissza, amikor halászok telepedtek le a Vág partján elterülő sás mentén. Már 1468-ban említik. Ref. temploma 1790-ben épült. Az egyke következtében a lakosság fogyóban. 1658-ban Kisrécsének nevezik. A török alatt elpusztult. Területe: 2.718 k. h. Lakosság: 1.678. Ebből m.: I.675, szl.: 2. Magy. beszél: 1.677. Vallásszerint: r. k. 122, ref. 1521, izr. 31. Fb. I. 12, II. 134, III. 271. Községi bíró: Halász Dezső. Ref. népiskola. Fogyasztási és Hitelszövetkezet. A község 1938. nov. 8-án szabadult fel. Különleges terménye a foghagyma. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. Érsekújvár, jb. közj. Komárom, csö. Szimő. Vá. Guta, posta és távbeszélő helyben. Kisbaromlak kk. érsekújvári járás. Eredetileg Udvard községhez tartozott s a község birtokosa itt tartotta barmait. Innét vette nevét. Csak: később települt be a gazdasági cselédekkel és alakult községgé. Területe: 1.620 k. h. Lakosság: 681. Ebből m.: 153, n.: 2, szl.: 526. Magy. beszél: 392. Vallásszerint: r. k. 665, réf. 1, ev. 2, izr. 13. Fb. 1.2, II. 40, III. 69. Nps.: 73.1. Lakóhely: 113. Községi bíró: Demo István. Hitelszövetkezet. A földreform végrehajtása következtében a szlovák lakosság földhöz jutott. Paprika- és dohánytermelése ismert. A község 1938. nov. 8-án. szabadult fel. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. Érsekújvár, jb. közj. Ógyalla, csö. Udvard. Vá. u. p. és u. t. Udvard. Kiskeszi kk. érsekújvári járás. Már a XII. sz.-ban királyi birtok. Területe: 327 k. h.. Lakosság: 458. Ebből m.: 43, szl.: 414. Magy. beszél: 124. Vallásszerint: r. k. 454, ref. 2, izr. 2. Fb. I. 9, II. 20, III. 40. Nps.: 243.6. Lakóház: 96. Bánkeszi tartozéka. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. jb. közj. csö. Érsekújvár. Vá. u. p. és u. t. Bánkeszi. Kismánya kk. érsekújvári járás. Magyar kálvinista település. Ujtemploma 1785-ben épült. Területe: 693 k. h. Lakosság: 808. Ebből m.: 691, szl.: 115. Magy. beszél: 732. Vallásszerint: r. k. 540, ref. 244, izr. 23. Fb. I. 8, II. 29, III. 102. Nps.: 202.5. Lakóház: 180. Községi bíró: ifj. Micsky Lajos. Áll. népiskola. Hitelszövetkezet. Tetőfedél cserép és téglagyár. Hengermalom. A község 1938. nov. 12-én szabadult fel. Püig. Érsekújvár, tsz. ah. jb. közj. Érsekújvár, csö. Nagysurány. Vasúti megálló: u. p. és u. t. Nagymánya. Kisvárad kk. érsekújvári járás. Közvetlen Nagysurány mellett a népvándorlás idején lakott hely. A kisváradi ásatások alkalmával értékes leletek kerültek napfényre. Területe: 1.543 kh., Lakossága: 1.058. Ebből m.: 15, szl.: 1.043. Magy. beszél: 88. Vallás szerint: r. k.: 1.058. Fb. I. 3, II. 7, III. 129. Népsűrűség: 1.191. Lakosság: 222. R. K. népiskola, Püig. Érsekújvár, tsz. jb. közj. Érsekújvár, csö. Nagysurány. Vá. u. p. és u. t. Nagysurány. Kolta kk. érsekújvári járás. 1307-ben említik először. 1469-től állandóan a Kürthy-család kezén van. A Kürthyek mai kúriája a XVIII. sz.ban elpusztult kerekszállási templom romjaiból épült. Kolta közelében állt egykor Kerekszállás falu is, mely a török hódoltság idején elpusztult. 1790. körül Konstantinápolyból egy török úr az egyik érsekújvári pasa leszármazottja a kerekszállási határban elásott okmányok és értéktárgyak után kutatott eredménytelenül. Területe :4.489 kh. Lakosság:2.302. Ebből magy.: 1.906, ném.: 40, szlovák: 356. Magy. beszél:2.063. Közs. elemi népiskola. Községi bíró: Pútnyik Mihály. Fogyasztási Szövetkezet. Széchenyi Magyar Kultúr Egyesület. A község 1938. nov. 7-én szabadult fel. Püig. Érsekújvár, tsz. ah. Érsekújvár, jbt. közj. Ógyalla, csö. helyben. Vá. Perbete, posta és távbeszélő helyben. Komáromcsehi kk. érsekújvári járás. Első nyomára 1469-ben talalunk. A török felperzseli, 1669-ben mint elpusztult községet említik. Temploma 1790-ből. Területe: 2.058. Lakosság: 660. Ebből magy.: 394, szlovák: 265. Magy. beszél: 488. Vallás szerint: r. k. 584, ref. 68, izr. 8. Fb. I. 1, II. 10, III. 97. Községi bíró: Kovács János. R. K. népiskola. Önk. Tűzoltó Egye-