K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)
Érsekújvári járás
117> -sülét. A község 1938. nov. 12-én szabadult fel. A községben van a Jaross•esalád birtoka, nagyobb méretű juhtenyésztéssel. Püig. Érsekújvár, tsz. ah. Érsekújvár, jb. közj. Ógyalla, csö. Kolta. Vá. Udvard, u. p. és u. t. Komáromszemere. Komáromszemere kk. érsekújvári járás. Színmagyar település, mely a török dúlás következtében kipusztult. Miava vidékéről jött szlovák telepesek foglalták el az őslakók helyét. Egykor a ma is ,,Város"-nak nevezett helyen vár épült, amelynek azonban már csak földalatti nyomai vannak meg. Az 1896-ban a Petrich telepen végzett ásatások népvándorlás korabeli emlékeket hoztak felszínre. Területe: 4.068. Lakosság:1.612. Ebből m. 981, szl.: 618, n.: 10. Magy. beszél: 1.212. Vallás szerint: r. k. 1.578, ref. 4, ev. 5, izr. 23. Fb. I. 2, II. 2, III. 162. Népsűrűség: 68.9. Lakóhely: 271. Községi bíró: Petrich Gyula. Áll. elemi iskola. Önk. Tűzoltó Egyesület. Fogyasztási és Hitelszövetkezet. Hengermalom. A község 1938. nov. 12-én szabadult fel. Püig. Érsekújvár, tsz. ah. Érsekújvár, jb. közj. Ógyalla, csö. Kolta. Vá. Udvard. Posta és távbeszélő helyben. Komját nk. érsekújvári járás. 1256-ban Kamjati név alatt HuntPázmán birtok. A két templom közül a temetőben levő a reformáció idejében már állott, a másik 1751-ben Grassalkovich patrónus idejében • épült. 1626-ban volt a Komjati kálvinista konvent. A XVI. sz.-ban itt volt az első felvidéki nyomda. A temető templomában van eltemetve Forgách Ferenc gr. nyitrai püspök, aki Kom játon többször tárgyalt Pázmány Péterrel. Hajdan erődített hely. Területe: 9.540 kh. Lakosság: 4.235. Ebből magy.: 192, szlovák: 4.001. Magy. beszél: 850. Vallás szerint: r. k. 4.104. ref. 4, ev. 2, izr. 69. Fb. I. 3, II. 12, III. 374. Népsűrűség: 128.3. Lakóház: 800. R. K. népiskola. Kat. Nőegylet. Szeszgyár és malom.Hitelszövetkezet. A község 1938. nov. 10-én szabadult fel. Püig. Érsekújvár, tsz. ah. jb. közj. Érsekújvár, csö. helyben. Vá. posta és távbeszélő helyben. Kürt kk. érsekújvári járás. Ösi község, nevét már 1075-ben ismerjük. Ekkor Kurth a neve. 1360-ban Madary Marcel királyi solymár rokonai, 1486-ban Kürthy László és Dénes királyi emberek a birtokosai. A török időkben elpusztult. 1669-ben még mindig néptelen. 1755-ben tűzvész hamvasztja el. Hozzátartozik Szent István-puszta. Területe: 7.133 kh. Lakosság: 3.138. Ebből magy.: 3.112, német:7, szlovák: 17. Magy. beszél; 3.131. Vallás szerint: r. k. 3.077, ref. 2, ev. 3, izr. 56. Fb. I. 2, II. 24, III. 403. Népsűrűség: 76.4. Lakóház: 663. R. K. népiskola. Kürti Sport Egyesület, Kalot. Fogyasztási és Hitelszövetkezet. Hengermalom. A község 1938. nov. 7-én szabadult fel. A megszállás idejében Kardhordó István esperes-plébánost és Konyicska Kálmán harangozót kémkedés gyanúja miatt 13 hétig fogságban tartották. Az esperes-plébános a kiállott izgalmak következtében meghalt. Ugyancsak bebörtönözték Szuhan István esperes-plébánost is. Püig. Érsekújvár, tsz. ah. Érsekújvár, jb. közj. Ógya lla, csö. P e rbete. Vá. posta és távbeszélő helyben. j Nagycétén y | kk. érsekújvári járás. Krj. Nagycétény. A Cétényke patak mentén ősrégi település. Területe: 2.931 kh. Lakosság: 1.964. Ebből magv.: 1.937, német: 7, szlovák: 23. Magv. beszél: 1.950. Vallás szerint: r. k. 1.445, ref. 1, ev. 4, izr. 14. Fb. I. 4, II. 12, III. 300. Népsűrűség: 116.4. Lakóház: 336. R. K. népiskola. A község 1939. márc. 14-én szabadult fel. Püig. Érsekújvár, tsz. ah. jb. közj. Érsekújvár, csö. Komját, Vá. Nyitranagvkér. Posta helyben. Távbesz. Komját. Nagysurány nk. érsekújvári járás. 1221-ban már királyi birtok. Az Árpádházi királyok alatt fontos szerepet játszik és híres a malmairól. 1457-ben Malmos-Surány (Malmossuran) a neve. Hajdan erős vár, Érsekújvár elővédje. A várat szétdúlta a török. Kazamatáit pincéknek használják. A községben Bosnyák Tamás kastélyt épített, mely sok gazdát cserélt, míg 1893-ban az Orsz. Színészegyesület színész menedékházat létesített benne, amely később megszűnt. Régi földesurai a Károlyiak, Pongráczok és Szalacsyak. R. K. temploma 1526-ban épült. Területe 8.199 k..h.
