K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)

Vármegyei kislexikon

105> MOLNÁR ALBERT (szenei) protestáns egyházi író (1574—1633). Sz. Szempcen. Élete javarészét Németországban töltötte, hol korának jelentős tudósaival állandó összeköttetésben állott. Zsoltárfordításai ma is élnek. Lefordította Kálvin Institúcióit, elkészítette a Károli-féle Biblia javított kiadását. Latin magyar szótárt szerkesztett. 1624-ben Bethlen Gábor hívására hazatért. Utóbb nagy szegénységre jutott, elfeledten Kolozsváron halt meg. MOSÓCZY ZAKARIÁS nyitrai püspök (1542—1587) Telegdy pécsi püspökkel karöltve összegyűjtötte és kiadta a magyar törvényeket és orsz. gyül. határozatokat 1584-ben. MRENNA JÓZSEF áll. gimn. főigazgató. Sz. Felsőszeli 1880. A budapesti egyetem elvégzése után, hivatalos küldetésben Németországban tett tanulmányutat. Tanára volt a nagyszombati, nyitrai majd a petrozsényi gimnáziumnak. A cseh megszállás előtt Érsekújvárra helyezték, hol a kisebbségi sorsban élő magyar ifjúságnak legkiválóbb vezetője volt. 1937-ben az érsekújvári gimnázium igazgatója. 1939-ben érdemeinek elismeréséül tan. főtanácsosnak nevezték ki. Megszállás alatt főparancsnoka volt a Felvidéki Országos Magyar Cserkészcsoportnak, szerkesztette a „Tábortűz" c. ifjúsági lapot. NAGY FERENC Hanza f. szöv. főigazgatója. Sz. 1896 Somorján. 1925-ben megalapította a Hanza fogy. Szövetkezetet Galántán. Kiváló közgazdász. Vrm. biz. tag. NAGY JÓZSEF dr. (chrenóczi) orvos. Sz. Nyitrán 1818-ban. „Magyarhoni természetbarát" c. folyóiratot szerk. (1856—58) „Madár a teremtésben" c. munkájáért a M. Tud. Akad. tagjává választja. Nevezetes műve „Nyitramegye helyírása". NEISIDLER JÁNOS világhírű lantművész. Sz. Pozsonyban a 16-ik században. Nürnbergi zenemester. Lantiskolája 1536-ban jelent meg. NËDER JÁNOS kereskedő. Érsekújvár volt városbírája. Az újvári keresk. grémiumának elnöke. Várm. biz. tag. NOSZKAY ÖDÖN dr. ny. gimn. tanár, író. Sz. Érsekújváron 1881-ben, kiváló ismerője Érsekújvár történetének. Az Actio Catholica orsz. tanácsosa. Vármegyei biz. tag. Kormányfőtanácsos. MÉP elnöke. ORTVAY TIVADAR történetíró 1875-ben a pozsonyi jogakadémia tanára. Pozsony vármegye legkiválóbb monografusa. Megírta Pozsony város történetét hat kötetben (1892—1903). Ezenkívül számtalan könyve jelent Pozsony vármegyéről. ÖLVEDI JÁNOS Érsekújvár megyei város nyug. polgármestere. Sz. Érsekújváron 1875-ben. 1931-ig az Érsekújvári Takarékpénztár igazgatója volt. A magyar kisebbségi mozgalomban jelentékeny szerepet vitt, mint az érsekújvári ker. szoc. párt helyi elnöke. Később az egy. magyar párt helyi elnöke lett. Mint Éújvár városbírája nagy munkát fejtett ki a magyarság érdekében. 1939-ben kinevezték a város polgármesterének. 1940-ben nyugdíjazták. PETŐ ISTVÁN oki. mérnök, bankigazgató. Sz. Kistapolcsányban 1889-ben. Jogi tanulmányainak elvégzése után a berlini műegyetem hallgatója volt, hol mérnöki oklevelet nyert. A világháborút előbb, mint tüzér, később mint repülőtiszt harcolta végig, hol megkapta az I. és II. oszt. vitézségi érmet, a Signum Laudist kardokkal és a Károly csapatkeresztet. Háború után a Barsmegyei Erdőipar mérnöke lett, majd az Angol Magyar Bank pozsonyi fiókintézetének igazgatója. 1924-ben megbízták a Barsmegyei Népbank érsekújvári fiókjának megszervezésével s egyben kinevezték a fiók ügyvezető igazgatójának. Pető kiváló pénzügyi tehetséggel felelt meg feladatának és a csehszlovák gazdaságpolitika ellenére, mely minden magyar gazdasági törekvést elnyomni igyekezett, a Barsmegyei Népbank érsekújvári fiókját magyar jellegének teljes megóvása mellett nemcsak felvirágoztatta, hanem a vármegye legerősebb pénzintézetévé emelte. Pető István Nyitra Pozsony vármegyék legkivá-