K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)

Vármegyei kislexikon

106> lóbb pénzügyi szakembere, aki vármegye gazdasági életének irányításában igen jelentékeny szerepet játszik. Érdekkörébe tartozik a kismányai fedélcserépgyár és még számos ipari és kereskedelmi vállalat. PETŐFI SÁNDOR (1823—1849) a legnagyobb magyar lírikus költő. Háromszor járt Pozsonyban. 1840. januárjában, akkor írta itt „Búcsúvers" c. költeményét. 1841-ben, hogy kiadót találjon néhány költeményére. Hiábavaló kilincselés után ágynak esett s tíz napig betegen feküdt a deákok kórházában. Felgyógyulása után csalódva Pápára ment diáknak. Ezután 1843 máj. 12-én tért vissza, hogy Fekete Gábor pozsonyi színigazgató társulatába felvegye színésznek. Terve nem sikerült. Fillér nélkül nyomorgott, hogy megélhessen, napi 25 garasért az „Országgyűlési Tudósításokat" másolta Záborszky irodájában és a Bél Mátyás u. 25 sz. háznak egyik diákszobájában húzta meg magát. Június 27-én elutazott Pestre. Ez idő alatt írta Távolból, Az én mátkám, Ki vagyok én? Lánggal égő teremtette c. verseit. PETRIK GÉZA bibliográfus. Sz. 1845. Alsószeli. Előbb könyvkereskedő és antikvarius, később jeles bibliográfus. PIEGLER ISTVÁN dr. kir. közjegyző. Sz. Léván 1878. 1913-tól ügyvéd. 1938 óta közjegyző Vágsellyén. A kath. kör elnöke. Várm. biz. tag. PINTÉR BÉLA orsz. gyűl. képv. gazdálkodó. Sz. 1892 Udvard. Az udvardi kisgazdapárt megalapítója. A csehek, magyarságáért többször elzárásra ítélték. Várm. biz. tag. PLESKÓ JENŐ gyárigazgató. Sz. Losoncon 1902. Mint tisztviselő belépett a Bata-cég szolgálatába. 1938. óta ügyvezető igazgatója a Cikta érsekújvári cipőgyárnak. PRENNER BÉLA dr. esp. plébános. Sz. 1894. Várpalota. Theologiai tanár Nagyszombatban, plébános Köhidgyarmaton, esp. plébános Érsekújváron. Egyházi bíró a újvári kath. kör egyh. elnöke, megye biz. tag. PROHÁSZKA OTTOKÁR püspök, egyh. író (1858—1927). Sz. Nyitrán. Kiváló szónok. A modern szociális gondolat legerősebb képviselője. PUCHLIN KÁZMÉR közjegyző. Sz. Thuzséron (Szabolcsm.) Isk. Egerben. Egyetemet Budapesten. 1900-ban ügyvéd. Szenicen, Vágsellyén 1937-től Érsekújváron közjegyző. RÁTH MÁTYÁS lapszerkesztő és reform, lelkész. Pozsonyban 1780ban megindította az első magyarul szerkesztett újságot „A Magyar Hírmondót." RÁTZ ISTVÁN dr. várm. árvaszéki ülnök. Sz. Sajókazán 1882. Ügyvédi oki. szerzett, majd 1906-ban Nyitra vrm. szolg. lépett. Volt aljegyző, szolgabíró, tb. főbíró 1916-ban árv. ülnök. A csehszlovák uralom alatt ügyvédi gyakorlatot folytat. Visszacsatoláskor újra árvaszéki ülnök lesz. REGIOMONTANUS (Müller) Johannes (1436—76) a pozsonyi egyetem tanára, neves csillagász és asztrologus, ki már Galilei előtt hirdette a föld mozgását. Pontos időmérésre az égitestek látszólagos mozgását ő használta fel először. A Gergely-féle naptárj avítást előkészítette. Hunyady Mátyás király meghívására 1469—71-ig Budán tartózkodott. A pozsonyi egyetem megnyitásának napjáról asztrológiai táblát készített, amit egyik bécsi Corvinában fedeztek fel. RÉZLER GÁBOR DR. polgármester, Sz. Debrecenben 1896-ban. Egyetemet Budapesten és Debrecenben végezte. A háború végéig front szolgálatot teljesített, több kitüntetést kapott. 1919 végén Szabolcsmegye szolgálatába lépett. 1921-ben szolgabíró, 1927 tb. főszolgabíró, 1929-ben Kisvárda főjegyzőjévé választotta. 1939. júl. 1-én Éújvár polg. mest. h. főjegyzővé, majd polgármesterré nevezték ki. REVICZKY GYULA költő. Sz. Vitkócon (1855—1889). Súlyos küzdelmek után 1877-ben bejutott a Pesti Hírlaphoz. Kiváló lírikus. Ifjúságom (1883) és Magány (1888) c. köteteivel feltűnést keltett. írását, világfájdalom jellemzi.