K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)

Vármegyei kislexikon

100> Jóka plébánosa. A cseh uralom idején magyarságáért két hónapi börtönre ítélték. 1939-ben esztergomi kanonokká nevezték ki. Várm. biz. tag. GYÜRKY GÉZA (gyürkii) tb. főszolgabíró sz. 1887. Nagytapolcsányban. Egyetem: Bpest. 1909 Nyitra vrm. közig gyakornok. 1910 F. M .K. E. közp. jegyzője. 1904, Szenicén, 1918-ban Vágsellyén és Érsekújváron szolgabíró. 1921-ben a csehek nyugdíjazták. 1938. dec. szolgabíró, 1939-ben a várm. főispánja tb. főbírónak nevezte ki. Az érsekújvár járási főszolgabíró állandó helyettese. HALICZKY Z. BÊLA pápai kam. plébános. Sz. Budapesten 1876ban. 1913 óta tardoskeddi plébános, v. biz. tag. HANGOS ISTVÁN DR. ügyvéd. 1888—1930. Sz. Érsekújváron. A jogot Budapesten végezte. 1913-ban nyitott ügyvédi irodát Éujváron. Az államfordulat után azonnal vezető szerephez jutott a magyarság politikai életében. Elnöke volt az újvári Katolikus Körnek. Egyike a Magyar Nemzeti Párt alapítóinak. HAULIK GYÖRGY (várallyai) 1786—1869. sz. Nagyszombatban. 1853 zágrábi érsek, bíbornok. HAULIK GYÖRGY orsz. gyűl. képv. gazdálkodó. A vármegye gazda mozgalmainak vezéralakja. A csehmozgalom idején magyarságáért folyton üldözték. Várm. biz. tag. HOLOTA JÁNOS dr. min. tanácsos. Sz. Érsekújváron 1890-ben. 1923-ban Üjvár városbírája. 1925, 1929 és 1935-ben a prágai parlament, 1938-ban a magyar orsz. gyűl. tagja. 1939-ben a GyOSz. felvidéki fiókjának elnöke. 1940-ben mandátumáról lemond és min. tan. nevezik ki, egyben megkapja a Polg. Érdemkeresztet. Várm. biz. tag. HORTOBÁGYI JÓZSEF vrm. számv. főtanácsos, számv. főnök. Sz. Nagykárolyban. A gimnáziüm elvégzése után 1909-ben állami szolgálatba lépett. Négy évi frontszolgálat alatt háromszor sebesült, több kitüntetést kapott. 1920-ban a csehek letartóztatták és hadbíróság elé állították, majd kitoloncolták. 1920-tól különböző helyen járási számvevő, majd Szatmármegye számv. tanácsosa. Innen kerül Ny.-P. vármegyéhez mint számv. főnök. 1940-ben megkapta a számv. főtanácsosi címet. HUMMEL NEP. JÁNOS korának legnagyobb zongoraművésze (17791837) Sz. Pozsonyban. ISTENES FERENC oki. gyógyszerész. Sz. Udvard. 1884. Hit. Szöv. elnök. Rk. egyház vil. elnöke. 1912 óta udvardi gyógyszerész. JANDL DÖBRENTEI SÁNDOR ny. főszolgabíró. Magyarságáért a csehek állandóan üldözték, tettlegesen bántalmazták és állásától felfüggesztették. A vármegyei élet egyik vezéralakja. Több galántai testületnek elnöke. Várm. biz. tag. JANSON JENŐ vm. főlevéltárnok szül. 1896. New-Yorkban, a budapesti Pázmány Péter tudomány egyetem filozófiai fakultásán végezte tanulmányait. A cseh megszállás ideje alatt 1919—1922-ig Léván, 1922— 1926 Érsekújváron a községi kat. főgimnáziumban tanít. Elbocsátása után Érsekújvár város közkönyvtárát rendezi be, veti meg alapjait és annak könyvtárosa 1926—1930. Megalapítója a Szlovenszkói (most Széchenyi) Magyar Kultúregyesület érsekújvári fiókjának. Az 1931 évben Pozsonyba kerül, mint a Csehszlovákiai Magyar Főiskolások Mensa Academica Egyesület igazgató-gondnoka. Élénk részt vett a pozsonyi magyarság kultúrális mozgalmaiban, mint a Toldy-Kör jegyzője, a Színpártoló Egyesület választmányi tagja, a Kat. Kaszinó kultúrszakosztályának elnöke. A visszacsatolás után Budapesten a visszakerült területről származó főiskolások ügyeit készíti elő és intézi, majd Érsekújvárra kerül, mint a Nyitra-Pozsony k. e. e. vármegyék főlevéltárnoka. Jelentékeny irodalmi munkásságot folytatott. JAROSS ANDOR vitéz ny. miniszter, orsz. gyűl. képviselő, m. kir. titkos tanácsos, sz. Komáromcsehiben. Fiatalon a harctérre kerül, hol számos kitüntetést kap. Hazatérése után birtokán gazdálkodik, majd bekapcsolódik a megszállt terület magyarságának politikai mozgalmaiba, hol tehetségével és szónoki készségével hamar élre kerül. Előbb tartó-