K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)

Vármegyei kislexikon

101 mánygyűlési, majd országgyűlési képviselő s a két magyar párt egyesülése után az Egyesült Magyar Párt elnöke. A visszacsatolás után a Felvidék tárcanélküli minisztere. 1939-ben vitézzé avatják. Mint vármegyei bizottsági tag is vezető szerepet visz a vármegye életében. JAROSS KÁROLY orsz. gyűl. képv. fbirtokos. A vármegyei élet kiváló vezéralakja, neves szónok. Meghalt 1885-ben. JAROSS MÓRIT Z földbirtokos, az 1848-iki szabadságharcban a vármegyében jelentős szerepet vállal, amiért Világos után elfogják s hoszszú ideig a komáromi várbörtön foglya. JAROSS VILMOS MÓRITZ (nemesmiticzi) Nyitra-Pozsony k. e. e. vármegyék első főispánja, a souv. máltai lovagrend fogadalmas lovagja, cs. és kir. kamarás, koltai földbirtokos. A gazdasági akadémia elvégzése után birtokán gazdálkodott. 1910—18-ig az udvardi választó kerület országgyűlési képviselője volt. Az országgyűlésen a keresztény magyar népi politika mellett elhangzott beszédei országszerte élénk visszhangot keltettek. A világháború kitörésekor önként hadbavonult. Három és félévi szolgálat után, mint népfelkelő főhadnagyot felmentették. 1911-ben cs. és kir. kamarás lett. A vármegye főispánjává 1938. dec. 20-án nevezték ki. Jaross mint Nyitra-Pozsony vármegyék főispánja rendkívül nagy munkát fejtett ki a vármegye érdekében, különösen szociális téren. J. minden alkalommal hangsúlyozta, hogy magát a nép főispánjának tekinti. Kormányzata alatt a vármegye rendkívül sokat fejlődött. J. V. a nemesmiticzi Jaross családnak egyik seniora. Hagyomány szerint a család őse Mátyás király hadseregében szolgált. A család egyik ága Trencsén megyéből a XVIII.-ik század közepén Komárom megyében telepedett le, hol Kolta, Jászfalu és Csehi helységekben volt birtokos. A Jaross család a cseh megszállás alatt a kisebbségi sorsra jutott magyarságnak életében vezető szerepet játszott. JAROSS VINCE kiváló theologus, esztergomi kanonok, 1848-ban prímási helynök. Megh. 1895-ben. JESZENÁK JÁNOS BÁRÓ sz. 1800. Nyitra várm. főispánja, aki a bécsi kamarillával összejátszó Hurbán kalandor seregét a magyar kormány megbízásából szétverte. A nagytehetségű és kiváló hazafiságú magyart Vüágos után Haynau elfogatta és kivégeztette. JETTING KÁROLY magyar Robinson, marseillei angol konzul. Sz. Pozsonyban 1730-ban. Kalandor életét ismeretlen író „Der ungarische Robinson oder Schicksale und wunderbare Abendtheuer Karl Jettings, eines geborenen ungars" címmel adta ki 1797-ben Bécsben. JÖKAY IMRE ásvai. Földbirtokos, malomtulajdonos. A vármegye gazdasági életének egyik vezetője. A malomszakma kiváló szakembere. Várm. biz. tag. JÓKAI MÓR (1825—1904) regényíró, a legnagyobb magyar elbeszélő 1835—37-ig lakott Pozsonyban, hogy németül tanuljon. Egykori lakását emléktábla jelölte. JÓZSEF KÁROLY LAJOS FHERCEG a honvédség főparancsnoKe.. lov. tábornok. Sz. Pozsonyban 1833-ban Fiatalon katonai pályára lép. 1866-ban dandárnok, Königrátznél megsebesül. Ekkor táborszernagy lesz és a honv. főparancsnoka. Ezután élénk szerepet vállal Magyarország gazdasági ügyeinek felkarolásában. Tudományos téren, mint term, búvár és nyelvész dolgozik. Cigánynyelvtanát 1883-ban kiadja a Tud. Akadémia. KAJOS SÁNDOR földbirtokos. Sz. Alsószeli 1900. Neves gazdálkodó. Várm. biz. tag. KÁROLYI ALAJOS GRÓF nagykövet (1826—1889). 1871 berlini, 1888-ban londoni nagykövet. 1887-ben Andrássy mellett nagy szerepet visz a berlini kongresszuson. KÁROLYI LAJOS GRÓF nagybirtokos. Sz. Heiligendamm (Mecklenburg) 1872. Középiskoláit Londonban végezte. Ezután gazdasági aka-