K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)

Vármegyei kislexikon

99> lényi, a szegedi Tisza Lajos és pozsonyi Petőfi, szobrot. „Krisztus a keresztfán" c. híres szobrát egy angol gyűjtő kivitte Angliába. FARKAS SÁNDOR gyógyszerész. Sz. Kiskarácsonyszállás 1868. Egyetem Budapest. Baján önállósítja magát. 1900-ban Érsekújváron telepedik le. A cseh megszállás idején az éújvári magyarság törhetetlen harcosa. FEKETE LAJOS dr. (nagyiványi) főszolgabíró. Sz. Álsómislye 1887. Egyetem Kassa, Kolozsvár. 1910. Abauj Torna vrm. szolgálatába lép, 1914-ben szolgabíróvá választják. Harctérre megy. 1917-ben mint tüzérhadnagy leszerel. Számtalan kitüntetést kap. 1917-ben tb. főszolgabíró, Tornán majd Hernádzsadányban. A cseh megszállás alatt Göncre kerül és 1938. nov. óta mint főbíró Vágsellyén működik. 1922—32-ig országgyűlési képviselő. FEKETE ZOLTÁN BÁRÓ földbirtokos. Sz. Nagyszombatban. 1902. A lovassági hadapród iskola elvégzése után 1919 Nemeskosut községben saját birtokán gazdálkodott. A cseh uralom alatt a M. N. P. galántai jár. elnöke. Visszacsatoláskor a Nemzeti Tanács elnöke, most Mép. jár. elnök. Megye biz. tag. FODOR ISTVÁN mérnök. Edison munkatársa sz. Pozsonyban 1856. Előbb nyomdász volt, később Párizsban mérnök lett. Mint az Edison Company mérnöke Európaszerte ő rendezte be az első villanyvilágítási berendezéseket. Számtalan szakkönyve jelent meg német nyelven. FORGÁCH MIKLÓS gróf. Nyitra megye első világi főispánja, aki 1777-ben székfoglalóját magyarul tartotta az eddig szokásos latin helyett. II. József alkotmányellenes rendeleteinek végrehajtását megtagadta, amiért 1784-ben a megyegyűlésen megjelent császári komisszárius Forgáchot főispáni méltóságától megfosztotta. 1790-ben visszahelyezték méltóságába. FRAKNÓI VILMOS c. püspök, történetíró sz, Érsekújváron. (1843— 1924). Rómában a magy. tört. kutatók részére Magy. Tört. Intézetet alapított, vagyonát a Szent István Akadémiára hagyta. Nagyértékű munkái jelentek meg. GAÁL GYÖRGY az Esterházy könyvtár könytárosa az első magyar népmese gyűjtő. Sz. Pozsonyban 1783-ban. GRASSALKOVICS ANTAL gróf kir. főlovászmester. Született Ürményben 1694-ben. Szegény szülők gyermeke. 1716-ban kir. ügyész Budán. 1720-ban a királyi ügyek igazgatója, később királyi személynök. 1736-ban bárói rangot nyer, kincstári elnök lesz, majd koronaőr és kir. főlovászmester. Rendkívül nagy vagyont szerez, grófi rangot nyer, megalapítója a később nagy szerepet játszó Grassalkovics hercegi családnak. GVADÁNYI JÓZSEF gróf, toscanai családból származik. Született Szakolcán 1725-ben. 38 esztendei katonáskodás után mint tábornok nyugalomba vonult. Szakolcán kastélyt épített és irodalomnak szentelte idejét. A magyar nemzet elnémetesítése ellen tollat ragad, megírja Peleskei Nótáriusát. A népies irodalomnak kimagasló alakja. Munkái: Pöstényi Förödés (1787). A mostan folyó országgyűlésnek satyrico-critice való leírása (1791), melyben a magyar ruha viselését követeli. Egy falusi nótáriusnak Budai utazása (1790) ennek folytatása. A falusi nótáriusnak elmélkedései, betegsége, halála és Testamentuma (1796), Rontó Pálnak egy magyar lovas közkatonának és gróf Benyovszki Móritznak életek stb. (1793). Meghalt 1601-ben. A nyitramegyei Rahó község templomában temették el. GELICH RICHÁRD tábornok sz. Pozsonyban 1821. A negyvennyolcas szabadságharc honvédségének kiváló szervezője. A szabadságharc bukása után külföldre menekült, tagja lett az emigrációnak, majd belépett az angol hadseregbe. Hazatérve elfogták, halálra ítélték, de kegyelmet kapott. Ezután újságíró lett. 1867-ben a honvédelmi minisztérium osztálytanácsosa. Mint vezérőrnagy vonult nyugalomba. Számos munkája jelent meg német és angol nyelven. Legnevezetesebb könyve: Magyarország függ. harca 1848—49-ben Bp. 1884. Három kötetben. GREGOROVITS LIPÓT kanonok. Sz. Nemeskosuton. 1883. 1914-től