Matula Antal: Népnevelés a csehszlovák köztársaságban (Bratislava. Kultúra, 1929)

A csehszlovákia állam kultúrtörténetéből

a szószékre vánszorgott s az utolsó ítélet rémségeit ecsetelte. S nem egyszer történt meg, hogy le kellett vinni a szószékről, mert kimerültségében elalélt." (Vlček Jaroslav: A cseh irodalom története. Jirásek ennek a kornak szellemét ,,

Temno" c. regényében örökítette meg. Az ellenireformáció népnevelését pontos, jól megfontolt terv szerint hajtották végre. A népművelés szinterén a jezsuita misszionáriusok személyében az emberi léleknek oly kiváló ismerői jelennek mjejg, akiket eleddig sem szárnyaltak túl. Szemléltetően oktatták a népet. (Képekkel, láncok csörgésével, az istentisztelet közben kifejtett pompával, zenével, énekszóval, a templomok félhomályában a tömjén illatával.) A vallásos gondolat a cseh nép vezércsillaga maradt a cseh felvilágosodás idejéig. (Jakubec dr.: A cseh irodalom története.) A XVIII. század második s a XIX. század első fele — vagy 70 év — a cseh nép nemzeti megújhodásának korszaka. Az európai emberiség társadalmi és szellemi emancipációjának eme korában a cseh országokban is feléledt a nemzeti szellem. A nemzeti fejlődésnek a József császár idején végrehajtott társadalmi újítások kedvezőbb életfeltételeket teremteti ek. A felvilágosodás maigával hozta az emberbarátság kezdeteit, törekedett, hogy a nép nyomorúságos rétegeit felszabadítsa. Az európai nemzetek követelték a nyilvános élet szabadságát s ezen áramlatokkal karöltve a cseh nemzeti szellem is ébredezni kezdett. A felvilágosodás (kb. 1780-tól 1805-ig) s a romantika (1815—1848) a csehszlovák népnevelésre a nemzeti sajátosság bélyegét nyomta. Az 1773-ik évben feloszlatták a Jézustársaságot, az ellenreformáció képviselői eltűntek. 1774-ben kimondják a törvényes iskolakötelezettséget, 1781-ben pedig IL 14