Matula Antal: Népnevelés a csehszlovák köztársaságban (Bratislava. Kultúra, 1929)

A csehszlovákia állam kultúrtörténetéből

hogy még a legszegényebb is megtanulhasson irai, olvasni. Ahol iskola nem volt a ,,házatyjának" kellett átvenni a tanító szerepét. A testvérszövetkezet a leányok nevelésével is törődött s kötelességévé tette az asszonyoknak, hogy a leányokat a női munkákon (házi munka) kívül írásra, olvasásra is tanítsák, hogj- „sziveikben a gonosz bebocsátásra ne találjon". A teslvérszövetkezet aszszonyai a Szentírást olvasták. Hogy mennyire járatosak voltak a bibliában, arról Balbín jezsuita tanúskodik, aki beismeri, hogy mikor egyik szentbeszédében Ryehnovban a Szentírás egyik, idézetében tévedett, egy öreg nénike kijavította, ki valamikor tagja volt a testvérszövetkezetnek. A szövetkezet különben testvéregyesüléseket (sbory és iskolákat is alapított, kiadta továbbá a kralitzi bibliát s számos énekes könyvet (kantionálék), melyekben a lelkészi költészetnek sok gyöngye maradt ránk. Nyomdákat alapított Leitmeritzben, Jungbunzlauban, Ivančičben és Kralitzben. amelyekből a testvérszövetkezet iratait terjesztették, A nemzet hálás emlékezetében él még ma is Amos Comenius cseh barát (fl670), az iskolai tanítás nagy újjászervezője, az ifjúság ideális barátja és vezetője, a nép tanítója. A szerencsétlen kimenetelű fehérhegyi csata után a cseh testvéreket az országból elűzték. . A XVII. és XVIII. században a nép vallásos életét a katholicizmus szellemében megújították. A népnevelés vezéreszméje egyházpolitikai (elenreformáció) lett. A lelkek feletti uralmat magához ragadja a Jézustársaság (Jezsuiták). Az ellenreformációs szellemű népnevelés vezetője Koniáš Antal jezsuita (ý 1760) volt. „Néma rémület, hangos zokogás váltották fel egymást a templom félhomályában, ha Koniáš a súlyos lánc terhe alatt, melyet vezeklésként magán cipelt, megtorpanva 13