Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve

Epika és dráma - Fábry Zoltán: Az igényesség műfaja (részletek)

FÁBRY ZOLTÁN Az igényesség műfaja (Részletek) 1 A NOVELLA KÉRDŐJELEI Harmadvirágzásunk legfejletlenebb, érésben legelmaradottabb gyümölcse: novellairodalmunk. Színe, íze, tartalma : szürke, fanyar, szétfolyó. Holott a novella a sűrítés művészete. A lényegre redukáltság neheze. Az elbeszélés csak látszatra adódik könnyebben, mint a vers. A novella értéke és értelme tartalmán és formáján: lényegmondásán és lényegközvetítésén fordul meg. Eckermannnak arra a megjegyzésére, hogy a fiatal írók mennyire nem tudnak jó prózát írni, Goethe így felelt: „A dolog nagyon egyszerű. Hogy az ember prózát írhasson, mondani is kell valamit; akinek azonban nincs mondanivalója, az verseket csinál és rímeket gyárt, ahol az egyik szó adja a másikat, és a végén ki is jön valami, ami tulajdonképpen semmi, de úgy néz ki, mintha valami volna." Az Űj Szóban egyszer már nekifogtam novellaválságunk felvázolásának. Arról a fordított viszonylatról beszéltem, mely nálunk a regény és a novella tegnapi és mai rangsorát jelzi. Az első köztársaságban irodalmunk növésben legelmaradottabb műfaja a regény volt. A széppróza ugyanakkor a novellában szökött virágjába. Darkó István, Egri Viktor, N. Jaczkó Olga, Lányi Menyhért, Palotai Boris, Sándor Imre és Tamás Mihály novellákat írtak és nem elbeszéléseket. Egri Viktor legkiforrottabb írását egy novella jelzi (Kamba és az arany), és az sem 311