Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve

Epika és dráma - Fónod Zoltán: A csehszlovákiai magyar próza egy esztendeje

A kis postás című könyve. Saját gyermekkoráról vall benne Ozsvald. Egy segédpostásnak felcsapó kisfiú tapasztalatain, élményein keresztül ábrázolja a falut. A történetben egy darab múlt elevenedik meg, az. a már réginek számító múlt, mely közvetlenül a felszabadulás előtt jellemezte a falut. Ozsvald úgy beszél róla, hogy egy pillanatig sem érezzük könyvén az erőszakoltságot. Művészetének külön hangulata, íze és zamata van, stílusa egyszerű, de igényes. Az élet komoly dolgairól beszél, de a gyermeki szemlélet határát egy pillanatra sem lépi át. S talán ez a legnagyobb dicséret, amit egy 8—10 éves gyermekeknek szánt könyvről el lehet mondani. Viszonylag szegényes kritikai irodalmunk egy év alatt három könyvvel gyarapodott. Csanda Sándorét említeném először, aki három év tanulmányait és kritikáit gyűjtötte össze Hidak sorsa című két részre tagolt könyvében. Az első, korábbi kutatásaihoz híven a magyar— szlovák irodalmi kapcsolatok felfedezéseit szaporítja, a második a csehszlovákiai magyar irodalom közel fél évszázadáról ad áttekintést, mozaikszerűen összeálló képet. A portrék közül az Avantgardizmus és szocializmus Forbáth Imre költészetében, valamint a Berkó Sándor költői hagyatéka címűt, míg tanulmányaiból a Petőfi és a szlovákok, illetve a Jegyzetek a csehszlovákiai magyar irodalom történetéhez címűt emelném ki. Csanda avatott kézzel nyúlt a problémákhoz, s alapjában véve gondos munkát végzett. Ez a megállapítás elsősorban a kapcsolattörténeti tanulmányokra vonatkozik; míg a csehszlovákiai magyar irodalommal foglalkozó munkák egy részét maga is inkább vázlatoknak tekinti. Csanda korábbi kötetével, az 1962-es Valóság és illúzióval bebizonyította, hogy felkészült és jó ismerője a magyar—szlovák kulturális kapcsolatok és a hazai magyar irodalom problémáinak. Marxista vizsgálódásaiban a népek egymásra találásának eszméje munkál. A múlt vizsgálata itt nem rosszmájú vájkálódás, hanem a mához vezető összekötő kapocs. Nagy anyagismerettel dolgozza fel a kutatómunkája tárgyául választott témákat, s minden körülmények között az objektivitás jellemzi írásait. Kritikai tevékenységével hatékonyan segíti a kapcsolattörténeti kutatásokat éppúgy, mint irodalmunk múlt j á394