Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve

Epika és dráma - Fónod Zoltán: A csehszlovákiai magyar próza egy esztendeje

nak feldolgozását, illetve élő irodalmunk művészi színvonalának emelését. Forbáth Imre Eszmék és arcok című könyvében azokat a cikkeket és tanulmányokat gyűjtötte össze, melyek annak idején különböző folyóiratokban jelentek meg. A könyv megjelentetésével jó szolgálatot tett a kiadó. Forbáth Imre kötete hagyományápolás és irodalmi folytonosság szempontjából egyaránt nélkülözhetetlen. Forbáth Imre, a szocialista avantgardizmus legjelentősebb csehszlovákiai magyar képviselője mozgalmas, sorsdöntő évekről ad hírt a kötet írásaiban. Érdekes dokumentumok, s nemcsak Forbáth Imre szempontjából, hanem a modernizmus sokat vitatott kérdését illetően is értékesek. Az ötvenes évek gyakorlata alapján még ma is találkozhatunk olyan nézetekkel, melyek az avantgardizmusban csak formaromboló mozgalmat látnak, s tagadják annak a szocialista eszmékkel való közösségét, valamint a benne fellelhető törvényeket, pedig esztétikai tanulmányaiban (A szatíra, Művészetbölcseleti kérdések, A tudomány és művészet) éppen a marxista szemléletet védi és propagálja Forbáth a vulgáris magyarázókkal szemben. Ugyanekkor visszautasítja a modernizmusra szórt rágalmakat is, s a dogmatikus esztétikát. A publicisztika számára jó lehetőségnek bizonyult, hogy meggyőződéséről, saját művészi elveiről valljon. A kötet jól érzékelteti az első köztársaság irodalmi légkörét s a túlzó esztétikai törekvéseket is. A kötet nemcsak irodalomtörténeti értékű, hanem a csehszlovákiai magyar elméleti irodalom szempontjából is jelentős. Ebbe a kategóriába sorolható L. Kiss Ibolyának Az asszony tragédiája című könyve is. Madách élettörténetét már sokan megírták, a „múzsa szerepét" valló, tragikus sorsú feleségről azonban senki sem rajzolt még hiteles képet. Madáchné Fráter Erzsi a regényírók számára csak a „bűnös, kicsapongó asszonyt" jelentette, s egyedül őt okolták a házasság tragikus felborulásáért. Ezzel a felfogással száll szembe L. Kiss Ibolya. Könyvét azzal a szándékkal írta, hogy elemezze a családi hármas, a férj, a feleség és az anyós körüli tényeket, s fölmentse Fráter Erzsit azok alól a vádak alól, hogy a tragédia fő okát az ő léhaságában kell keresni. A tanulmány szerzője 1845-től (házasságkötésüktől) 395