Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve

A líra - Tőzsér Árpád: A problematikus Forbáth Imre

báth e nélkül a mítoszfény nélkül is, jobban mondva csak enélkül — nyújt elég problémát, ma is aktivizálható gondolatot. Ilyenek például: ellentmondásos szocialista­sága, európaisága, tárgyszemlélete, anacionalizmusa s a már Fábry által nyugtázott antimilitarizmusa és anti­fasizmusa, hogy csak a legkínálkozóbbakat ragadjam ki. Forbáth Imre „lényegre koncentráló" költő, s korának (1922—1938) lényege az antimilitar izmus és a proletár­forradalmakat előkészítő munkásmozgalom. A máig leg­jobb tanulmányt róla Fábry Zoltán, a másik nagy „lé­nyegre koncentráló" írta, s jelentette ki, hogy „az anti­militarizmusban, a kényszerháború elleni ágálásban leli meg legigazibb hangját Forbáth", de ugyanakkor szo­cialista verseiről elmondja, hogy „rezignációnál több a versekben a felgyúlás, a csóvás lángvetés: a forradalmi toborzás. Itt... néha suta csengésre fülelünk, szokvány­hangra, a sorokban nincs erő, sem eredetiség. A költő kimerülve, erejét elpazarolva ért a célba!" (Értsd: a munkásosztályhoz!) De a Korunkban Berkó Sándor a harmincas évek végén úgy ír Forbáthról mint szocialista költőről, s 1964-ben Csanda Sándor „egyöntetű szocialista költészetté tisztult" Forbáth-versekről is beszél. Mi hát az igazság? Általában a költők akkor szárnyalnak tiszta magassá­gokba, amikor igazságuk egybeesik a társadalomtudo­mány igazságaival. A máig leghaladóbb igazságnak, a szocializmusnak gyakorlati győzelme óta azonban ezt az örök próbakő tényt megtették a költészet céljának és követelményének, mélyülését is a szocializmus felé for­dulásukkal magyarázták, hogy következményeképpen megszaporodjanak az olyan költők (különösen az utóbbi húsz év alatt), akik a költői megismerés természetes fokait megkerülve a társadalomtudományi megismerés eredményét öltöztették „költői" képekbe. Ezek a költők elfelejtették, hogy a költői megismerés tárgya elsősorban maga a társadalmi konkrétságú költő, a társadalom vo­natkozásában tehát a megélt s nem a más megismerési diszciplínák által szállított társadalom. Forbáth Imre nem irodalomelméleti meggondolásokból kiindulva fordult a munkásosztály felé, fogadta el korá­nak leghaladóbb társadalmi igazságát. Ügynevezett szo­cialista vagy legalábbis szociális tárgyú versei mégsem 180

Next

/
Oldalképek
Tartalom