Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve

Kritikai elvek és törekvések - Turczel Lajos: Vázlat Fábry Zoltán kritikusi portréjához (részletek)

TURCZEL LAJOS Vázlat Fábry Zoltán kritikusi portréjához (Részletek) Fábry Zoltán új könyvét, az 1954—62 között írt kritikát tartalmazó Harmadvirágzást (Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó, 1963) az eddig megjelent hazai és magyar­országi méltatások az egész magyar irodalom és nyelv­terület jelentős eseményeként kommentálják. A Kortárs szerkesztősége a folyóirat novemberi számában beve­zetett Mi a véleménye? című rovatban három jelentős írót szólaltat meg Fábry munkásságáról és új művéről. A különböző égtájakat képviselő három író rövid s al­kalmi értékelése természetesen nem ad (és nem adhat) teljes képet, teljes felmérést a kritikus Fábryról, de munkásságában megtalálja és kiemeli azokat a sarkala­tos szempontokat, amelyekből majd a szükséges és kí­vánt portré megrajzolásánál is kiindulni lehet. A még hiányzó portrét egy — még igen részletes recenzió keretében sem lehet megrajzolni. A recenzens a könyvről és a könyv eddigi visszhangjáról való tájé­koztatáson túl, illetve azon keresztül csak arra vállal­kozhat, hogy Fábry Zoltán kritikusi portréjának leendő megformálásához további szempontokat és adalékokat nyújt, s nagy vonalakban újabb vonásokat vázol fel. Ebben a törekvésében támaszkodni tud már azokra a hazai értékelésekre is, amelyek a Harmadvirágzásról eddig, ennek a recenziónak megírásáig megjelentek, és amelyeket olvasóközönségünk nagy része már feltehe­tően ismer. Koncsol László az Űj Szó 1963. november 2-i számá­ban megjelent cikkében (A műveltség őrhelyén) beha­55

Next

/
Oldalképek
Tartalom