Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve
Publicisztika és irodalomtudomány - Turczel Lajos: Győry Dezső lírai életművének feldolgozása (Szeberényi Zoltán: A vox humana poétája)
tői apostola, Zempléni Árpád is hatott. A losonci fordulat című alfejezetben arról a döntő hatásról kapunk költői képet, amelyet — a szunnyadó költői alkat és a közéleti érzékenység mozgósításával — Simándy Pál, illetve az általa szervezett Madách Kör gyakorolt Győryre. A történeti szempont legteljesebb és legszükségszerűbb érvényesülését a második és harmadik fejezetben tapasztaljuk (Az „újarcú magyarok" költője, A „vox humana" poétája), ahol a monográfia szerzője körültekintő figyelemmel és alapossággal járja végig a mozgalmi és közéleti költő kiteljesedő pályaszakaszait. Részletes képet rajzol arról a páratlan — nemzedékébresztő, nemzedékteremtő és új történelemszemléletet formáló — hatásról, melyet Győry a húszas évek második felében a kisebbségi értelmiségi fiatalságra gyakorolt, és arról a termékeny kölcsönhatásról, mely közte és a sarlós mozgalom között kialakult. A harmincas évek második feléből pedig azt a Győryt mutatja be, aki — az ifjúsági mozgalmakkal való kapcsolata megszakadása után — a fasizmus elleni harc szolgálatába állította költői tollát. Ezeknek az izgalmas pályaszakaszoknak a tárgyalásánál a szerző csak a legszükségesebb életrajzi adatokat közli, a hangsúly a kor és a költő kapcsolatán, a korproblémák által kiváltott világnézeti-eszmei érlelődésén és annak költői érvényesülésén van. A második és harmadik érdemi fejezet Győry lírai életművének lényeges részeit tárgyalja, nem véletlen tehát, hogy a kritikai szempont, az esztétikai értékelés igénye is itt a legaktívabb. A monográfia szerzője az egyes Győry-köteteket részletesen elemzi, megmutatja a költői és publicisztikai tevékenység kölcsönhatásait, és a korabeli kritikai visszhangról is tájékoztat. Figyelmét és elemző érdeklődését a kiemelkedőbb versek kötik le, melyeket jó érzékkel választ ki (Űjarcú magyarok, A magyar falu, Ars poetica, Számvetés, Prédikálok, Magyar rapszódia, Holdfogyatkozás a prágai Szőlőhegyen, Emberi hang stb. stb.). Komplexnek minősíthető elemzéseket ritkábban végez, de a jelentősebb verseknél figyelemre méltó műfaji és ritmikai megfigyeléseket tesz. Érdekes, amit Győry és az avantgardizmus (expresszionizmus) kapcsolatáról és ebben a vonatkozásban Szabó 502
