Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve

Publicisztika és irodalomtudomány - Turczel Lajos: Győry Dezső lírai életművének feldolgozása (Szeberényi Zoltán: A vox humana poétája)

Dezsőnek. Kassáknak, Fábrynak és a Kassai Napló „műhelyé"-nek Győryre gyakorolt hatásáról mond. Kár, hogy ezeket a hatásokat a legtöbbször csak szűkszavú utalásokkal, magyarázatokkal jellemzi, vagy az érintett vers, versrészlet egyszerű közlésével érezteti; itt a legmeggyőzőbb eljárás a hatást gyakorló és a hatást felvevő szövegek összevetése lenne, vagy a tipikus hatáselemek olyan felsorolása, mint amilyent a 98. oldalon látunk. Az avantgardizmus átmeneti hatásával kapcsolatban a szerző szót ejt a szabad vers Győry költészetébe való benyomulásáról is, és néhány vers ritmizálásával különbséget von a szabad versek és szabad sorú versek között. A kritikai, értékelő szempont érvényesítésénél a szerzőt a tárgyilagosságra való törekvés jellemzi. A csehszlovákiai magyar költészet és a Győry-líra iránti szeretete és ragaszkodása sohasem teszi elfogulttá. Ha úgy látja, hogy az egyoldalú költői minősítés következtében számottevő értékek maradnak figyelmen kívül, akkor még Móricz véleményét is megvétózza. Értékelő mércéjét viszont magasra helyezi, és nem riad vissza az olyan szigorú konstatálásoktól sem, hogy „a relatíve gazdag csehszlovákiai magyar líra sem teremtett... igazán kimagasló költői egyéniségeket", és magára Győryre egész pályáján jellemző volt bizonyos fokú „verselési hanyagság, elsietettség, a gyors és könnyű formai megoldások iránti hajlam". A tárgyilagosságra való törekvést a szerző filológiai gondossága és igényessége is elősegíti. A felhasznált adatokat, forráshelyeket általában szigorúan mérlegeli, ellenőrzi, és a kételyeket alapos összevetésekkel oszlatja el. Példaként a debütáló Győry-kötet széles hatáshátterének kimutatását és az Ady-hatás kérdésének alapos taglalását hozhatjuk fel. A filológiai igényesség, érzékenység megóvja a szerzőt a nagyobb tárgyi tévedésektől. Az olyan sajtóhibagyanús elírások, mint Darkó István a Magyar írásból való kiválásának dátuma (1933 helyett 1935 van szedve) nem tekinthetők tárgyi tévedésnek. Viszont ilyen jellege van az olyan állításnak, hogy Győry legtöbb antifasiszta verse nem kerülhetett be az 1936-ban kiadott A hegyek árnyékában című kötetbe, mert „különösen az egyre fasizálódó kisebbségi 503