Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve

Irodalomtörténeti hosszmetszet - Irodalmunk az 1968-69-es válság utáni kibontakozás útján

regényének (Ifjiíságból elégtelen) már a folytatását is megírta, s most jelenik meg gyermekirodalmi alkotása is A feneketlen láda kincsei címmel. A Szlovák Irodalmi Alap anyagi támogatásával és ösztönzésére irodalmunkban egy új műfaj is született, melynek termékeit még csak kéziratban olvastuk. A hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából meghirdetett irodalmi-publicisztikai versenybe Szlovákiában három tényleges magyar író is bekapcsolódott, s olyan művet alkotott, melyet szocialista szellemű szociográfiának nevezhetnénk. {Rokon jellegű alkotásokat a magyarországi régebbi szociográfiai irodalomban s újabban a Hazánk felfedezése sorozatban találhatunk.) Bábi Tibor A hűség arca címmel írt lírai szemléletű könyvet Tornócnak és környékének — Vágsellye, Űjvár, Kosút — felszabadulás utáni életéről s régebbi forradalmi eseményeiről. Duba Gyula Vajúdó parasztvilág című művének középpontjában szülőfaluja, Hontfüzesgyarmat élete áll, elbeszélő módszere pedig a magyarországi szociográfiai irodalom képviselőire, elsősorban Erdei Ferencre emlékeztet. Ordódy Katalin Ebből a földből • nőttem címmel nagyrészt tényfeltáró, riportíró módszerrel írja le Lévának, Zseliznek és környékének váltakozó, ellentmondásoktól sem mentes felszabadulás utáni életét. A három dokumentum jellegű szépprózai alkotás fő értékét abban látjuk, hogy új színt és műfajt jelentenek epikánk fejlődésében. Hasznos volna ezt a szocialista hazafiságot elsődlegesen szolgáló műfajt továbbra is ápolni jellegzetes dél-szlovákiai tájak — pl. Gömör, Csallóköz, Bodrogköz, a Kelet-szlovákiai Vasmű és környéke — változásainak és mai életének ábrázolásával. Szépprózánknak politikailag legelkötelezettebb műfaját Szabó Béla írásai képviselik, aki újabban kommunista mártírhősök életét dolgozza fel regényes formában. Ez évben megjelenő könyve: Mindhalálig Steiner Gábor életregényének folytatásán túl a két világháború közötti Dél-Szlovákia nevezetes forradalmi eseményeinek, pl. aratósztrájkoknak hiteles leírását is nyújtja. A lírikusokénál lassabban ugyan, de fokozatosan kialakul egy fiatal epikusnemzedék is, amint ezt elsősorban Kovács Magda, Wurczel Gábor, Bereck József, Mikola Anikó, Fülöp Antal, Grendel Lajos és mások elbe43