Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve
Epika és dráma - Turczel Lajos: Az Agnus Dei helye Egri regényírói műhelyében
rencsés és hatásos: a fasiszta fenevaddá vedlett és a gyerekkori barátságot gyalázatosan megcsúfoló Jankó vallomásai sokszor nem éppen őszinték, de Heini könyörtelen és ítélkező emlékezése minden szépítést helyreigazít. Az egymással vitázó két vallomás „hangszerelése" és összekapcsolásuk módja jól rávilágít arra, hogy ezt a regényt olyan író írta, akinek a realizmus alkati sajátsága ugyan, de módszerét frissíteni és tágítani is tudja. A Megmondom mindenkinek írója még a keretben is valamilyen akkurátusan realista fogással indokolta volna meg az egymást váltogató vallomások alkalmazását. (Mondjuk, azzal, hogy az öngyilkos Jankó után napló vagy levél maradt vissza, és az íróvá lett Heini most annak megállapításaival felesel.) 4 Egy modernebb epikus Heini visszaemlékezését Jankó lelkiismeret-furdalásainak hangjaként szerepeltette volna, amire mellesleg lett is volna fogódzó: Jankó életvallomást kigyöngyöző lelki vergődéseiben a rettegett, bosszút, igazságszolgáltatást kétszeresen is Heini testesíti meg; őt árulta el a legcsúfosabban, és annak a fajtának mintaképviselője, amelynek véréből egy rész Jankó ereiben is csörgedez. A realizmusának partjait mérséklettel tágító Egri a kínálkozó megoldások közül egyiket sem használta fel; ehelyett a két vallomást könnyed lazasággal kapcsolta össze, Heini visszaemlékezését Jankó életvallomásának apropóiból ugratta ki. Laza módon történik utalás Heini íróságára is; a 274. oldalon hangzik el tőle az a kijelentés, hogy „az írás a kenyeremmé lett". Az Agnus Deiben van egy olyan tematikai-szemléleti vonás, amely a régebbi regények következetes realizmusához képest visszaesésnek mutatkozik. Ez Jankó rejtett zsidó származásának beállítása és a lelepleződésnek, illetve a rádöbbenésnek a romantikus regényekben szokásos késleltetése. Jankó anyja: a papszakácsnő leánya törvénytelen gyerek, de az apa kiléte az ilyen környezetben szokatlan és hihetetlen módon évtizedeken keresztül, egészen a cselekmény végső stádiumáig rejtve marad. A felcseperedő Jankó nagyanyja gazdája, a rokonszenvesnek ábrázolt Horák esperes unokájának képzeli magát, és ez a valószínűnek látszó feltevés — mely egyébként a késleltetés legfőbb eszköze — megelégedéssel tölti el, örömet szerez neki. A cselekmény végén, annak kulmi413
