Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve

Irodalomtörténeti hosszmetszet - Csanda Sándor: Nemzetiségi irodalmunk újabb fejezete

lélektanáról, jellemrajzáról nyújt remek analízist eddig legterjedelmesebb írása, az Európa elrablása (1966). A második világháború előtt írt, gyakran egyoldalú bírálataitól és támadásaitól eltérően Fábry újabb nagy lélegzetű irodalomkritikai esszéiben eljut a szintézishez és a teljesen tárgyilagos mérlegeléshez. Irodalomkritikai mérlegelései és megítélései elsősorban erkölcsi-politikai szempontúak. Az utóbbi években kötetbe gyűjtve megjelennek Fábry régebbi írásai is: a Korunkban közzétett cikkeit tartalmazza a Válóságirodalom, műveinek a Magyar Nép-' köztársaságban készült válogatása a Hazánk, Európa; rövidesen megjelenik a Korparancs és a Fegyver s vitéz ellen újabb kiadása is. Az 1968-ban megjelent Stószi délelőttök a harmadvirágzás irodalmával, progresszív magyar és világirodalmi hagyományokkal foglalkozó esszéket tartalmaz, függelékében pedig a cseh és szlovák értelmiség címére küldött A vádlott megszólal olvasható. Sas Andor (1887—1962) is azon kevesek közé tartozik, akik az első köztársaság idején induló magyar írók közül hazánkban érték meg a „jégtörő Február"-t (az ő kifejezése, amellyel a nemzetiségi politikában fordulatot jelentő 1948 februárjára céloz), s az ötvenes évek elején aktívan vett részt irodalmi életünk megindításában. Első cikkei, értekezései az Üj Szóban jelentek meg, majd később valamennyi szlovákiai magyar lapban és folyóiratban publikált. Számos, Pozsony történetével kapcsolatos tanulmánya jelent meg a Fáklyában. A lapokban és folyóiratokban közölt cikkeinek, értekezéseinek nagy része még nincs összegyűjtve, csupán az 1951— 1953 között írottak találhatók meg Történelmi és irodalmi tanulmányok (1953) című kötetében. A könyv a következő témakörökből tartalmaz tanulmányokat: Mérföldkövek és irányítók a szocializmus útján, A dolgozókkal menetelő tudomány és irodalom, A magyar irodalom- köréből. Számos recenziót, kritikát írt csehszlovákiai magyar könyvekről is. Fábry mellett legaktívabb irodalomkritikusunk, Turczel Lajos (1917—) elsősorban a szlovákiai magyar irodalmi alkotások értékelésével, bírálatával foglalkozik. Írások mérlegen (1958) című könyvében a felszabadulás utáni irodalmunk első alkotásait elemzi, és régebbi iro39