Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve

A líra - Zalabai Zsigmond: "A játszótársam,mondd,akarsz-e lenni "(Töprengés a gyermekversről és a hazai magyar gyermekköltészetről)

kérdései (Elviszi? / Nem viszi?) többet mondanak a szél erejéről, mint az előbbi idézetek hangzatos, de erőtlen, költői megjelenítésre képtelen jelzői és határozói („büsz­ke úr", „iszonyú harag", „mérgelődve toporzékol", „vadul nekirugaszkodik" stb.). Nem szükséges különösebben bi­zonygatnunk, hogy Tóth verse — egyszerű mondatai, a kérdéseiben kifejezett „gyermeki hazugság" (túlzás), ill. a gyermeki elbizonytalanodás és végül a kételkedés sej­tetése révén — néhány szóban többet mond a gyermek személyiségéről, mint az előbbi három. Hol kereshető Tóth Elemér sikerének a titka? Elsősor­ban a megjelenítőképességben, a világlátásban. Nem úgy hajol le a gyermekhez, hogy szájbarágó magyarázatokat ad, idegen tőle a versek didaktikus megterhelése, az előzménykövetkezmény, az ok—okozat felnőttes, jóindula­tú magyarázgatása, a csoda kiküszöbölése, a fantasztikum részletezéssel való agyonlapítása. A Cseresznyefák, Far­kas és róka című verseiben — a gyermeki észjárásnak megfelelően — élő és élettelen tűnik át egymásba, ill. két állatkép mosódik össze egy — mese és fantázia szül­te — harmadikban. Csodálatos teremtmények („Sárkány­fejű vadliba" és „Fecskefarkú denevér" és „Pisze orrú gólya" / népesítik be Tréfás kiolvasóját is. Képalkotás­ban tehát a Coleridge-féle „ellentétes vagy össze nem illő minőségek egyensúlya vagy kibékítése" az elsődleges cél. Az elemzett öt kötet közül Tóthéban találjuk a legváltoza­tosabb ritmikát. Versei zeneiségét hangutánzó szavakkal, („Zum, zum, / szól a duda, / sose harap meg a kutya. / Zim, zim / szól a síp, / gondolj rám, / ha bolha csíp.") szócsonkítással („sodorintom, dom, dom" — Égig táncol a nóta), gondolatritmusokkal („illári, haj hő, pöff — Piros kémény) szójátékszerű rímekkel („Hét kecske — vénkecske" — Kecskék), zenei rávezetésekkel („Vau, vau / habaró, / sódarja takaró" — Ki az úr a háznál) fokozza. Szóhasználatban, ritmikai lehetőségekben sajá­tosan bánik a nyelvvel. Az eredmény? A Madách Kiadó gyermekekkel szembeni „adósságtörlesztésének" vitatha­tatlanul legértékesebb „részlete" ez a kötet. Gyógyír a sebre... Gyógyír a sebre, mert az öt elemzett kötet összképe bizony lehangoló: a több mint kétszáz versből igénye­294

Next

/
Oldalképek
Tartalom