Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve

A líra - Tőzsér Árpád: A problematikus Forbáth Imre

agy velők, hogy uralkodjanak a téren és az időn! ezek a rugalmas anyaméhek tömlők... (Termékeny asszonyok) Az idézet nem a legszerencsésebb, nem egészen illusztrálja mondanivalómat, de megsejtetéséhez talán elég. Az ilyen és hasonló Forbáth-versekben a Rimbaud-ék és Tzaráék felbontotta valóság és tudat természetes érzéki kapcsolata áll vissza, s válik a költő alapértékeinek és élményeinek egyikévé, eredeti mondanivalójának meghatározó lényegévé. S befejezésül? Nincsen befejezésül. Forbáth Imréről a mondandót nem befejezni kell, hanem elkezdeni, s mondani mindaddig, amíg irodalomtudományunkban és kritikánkban is ki nem alakul körülötte az a természetes érvekből szőtt mítosz, amelyet szóban és szórványos kritikákban már előlegeztünk neki. Persze közben tisztázni kell a mítosz előjelét is. Irodalmi Szemle, 1966 188