Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve

A líra - Tőzsér Árpád: A problematikus Forbáth Imre

született vers is a válogatásban. így aztán a súly termé­szetszerűen tolódott el a szociális tárgyú versek felé, a szintézist (sajnos, sokszor kudarccal) megkísérlő Forbáth­ra. Mindenképpen szükséges lenne tehát egy új, Forbá­thot lényegében, eredetiségében bemutató válogatás. A Forbáth-versek anyag- és tárgyszemlélete a szerző avantgardizmusával függ össze. Az avantgardisták nemcsak a különböző művészi ágak, hanem a művészet és tudomány szintézisét is meg akar­ták teremteni. A Prágában orvosnak tanuló Forbáth élet­körülményei ebből a szempontból szerencsések: a tudo­mányokkal szakmájából következően is foglalkoznia kell. Erre később így emlékezik a költő: ... koponyámat át- meg áthasítják vad spekulációk, nagy egyenleteken töröm a fejemet, s a bolygószisz­témák függvényein. mindamellett kémikus koromból megőriztem az anyag szeretetét: a lombok kísérteties zúgása kátrányok sistergésére emlékeztet. a lombikokban a felhőkön keresztül a nap fluoreszkál, mint a haemotoporphyrinek, kristályosan egzakt a mindenség körülöttem, a fák csillogó madaraikkal egy őrült isten geometriája ... (Napraforgók) De tudjuk azt is, hogy a prágai magyar avantgardisták gyakori találkozóikon nemcsak művészetről és politiká­ról, hanem tudományokról is vitatkoztak. Idézzük ismét a költőt: „Társaságunk legérdekesebb tagja azonban Bauer Ervin volt, a biológus, aki ma a leningrádi egye­tem professzora. Ö hozta közénk a magas tudományos­ságot, az egzakt kísérletek és a matematikai gondolko­dásmód szellemét." Ez a „matematikai gondolkodásmód", „tudományosság" át- meg átitatja Forbáth költészetét, s nemcsak úgy, hogy modern képeket ad neki! De persze úgy is, s ez is fontos. A húszas évek második felében, mikor József Attila a „Pöttyös" korszakát („népi szür­realizmus") éli, s más viszonylatban ugyan, de Illyés is a népi hagyományok s az avantgarde vívmányainak szin­186

Next

/
Oldalképek
Tartalom