Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve

A líra - Sas Andor: Egy verskötet friss és hagyományőrző értékei (Rácz Olivér:Kassai dalok)

vezet be a hangulat, majd fátyolszerűen körüllengi, hogy — ha kell — szárnyára vegye és szárnyalóvá tegye. Ezzel a megkülönböztető sajátsággal, vagy. mondjuk, ennek ellenére is a líra éppúgy világképet adhat, mint a nagyepika, a regény, ám azzal a különbséggel, hogy a lírai világkép feltárása közben nem oldódik fel abban a költő személye, ellenben mindig előtérben áll fiziológiai és szociális mivoltában s jellemének arculatával. Jelenléte az olvasó és az olvasó elé vetített jelenségek között kellemes szükségességnek érzik, mint egy finom tapintat ú cicerone irányítása, tájékoztatása, akár a piramisok tövében vagy Kassa történeti patinájú épületei között. Hadd idézzünk a Kassai dalokból néhány sort annak szemléltetésére, hogy a szerző nem jár behunyt szemmel mai életünk jelenségei és valamennyiünket legmélyebben érintő törekvései között. Itt van a Janus Pannoniushoz intézett óda befejezése, ahol a magyar humanista álmainak továbbálmodásáról van szó: Arról, hogy immár minden végeken barát fogjon szoros kezet velünk, s arról, hogy többé sohase legyen hazárd játékok tétje nemzetünk. Ne lásson többé bajt a Duna-táj, ne lásson többé vészt a Tisza-part, ne rontson többé pusztító aszály más vétke verte, sorsűzött magyart. Arról, hogy hitünk teremjen csodát s a sorsok sorsa védve védje meg a szabad népek új szabad jogát: a munkát és a hét művészetet. A hét művészet jelenti a kultúrára való egyetemes jogot, s ennek a jognak, valamint a szabad népek békés együttélésének és boldogulásának forró kívánása emelkedett nyelvi kifejezést nyer az idézett versszakokban. A munkások munkába feszülése cséplés idején válik 113