Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve

A líra - Sas Andor: Egy verskötet friss és hagyományőrző értékei (Rácz Olivér:Kassai dalok)

megkapóan szemléletessé a Parasztok című költemény soraiban: ... kél a fény ... kezdődik a nap, s már búg a gép, a mag zsákba szalad, legények arcán munka gőgje ül, araszos válluk szélesen feszül, pelyva porától deres a fejük, hasas zsákoktól zihál tüdejük. De bár arcukon átlüktet a vér, és homlokukon kidagad az ér, cséplés ünnepén ősi küzdelem: tenyerük kérge kenyeret terem. Az utolsó sor itt példa arra, hogy alliterációs hanghatásokkal a verssorokon belül hogyan lehet a hangulati benyomást fokozni. Ilyesmi ismételten előfordul a kötetben, például: Csobban a Csermely csörgő habja, fürge futárként beszaladja a régi kedves berkeket. (Tavasz) vagy másutt: Borús fejét a fűz lehajtja, bánat borong a vizeken. (A napok egyre rövidülnek) Ha már betűrímről van szó, megemlíthető a sor végi rímek csengésének jelentősége a kötetben. Egyszótagos rím alig fordul elő, ellenben a háromszótagosra olyan példa is akad, hogy a négysoros strófa hat szótagból álló soraiban három szótagra terjedő keresztrím kapcsolja össze az első és a harmadik, valamint a második és a negyedik sort, tehát az előforduló sorok, illetve szótagok ötven százaléka rímel, ami szinte zenei hatással vetélkedő lírai bravúr. (Láz) A verskötet első lapján az útra valónak szánt költeményben olvasható: 114