Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve

A líra - Fábry Zoltán: Harmadvirágzás (részletek)

ben". Ó, szerelem, mely azt mondatja: „...büszke vagyok öntudatodra." Sajnáljuk ezeket a mai fiatalokat? Nem. Ez csak a pártos túlbuzgalom torzszüleménye, tud Török Elemér mást is, többet, nagyobbat, igazabbat, és így sikerül aztán legszeb verse, az Add nekem: Nézd a friss tavaszi teret, a nyüzsgő embereket, a lüktető új életet, az égbe törő gyárkéményeket, az iskolákat, a zöld vetéseket, a szorgos parasztokat, a szirmát bontó gyöngéd virágokat. S add nekem dalod, szíved erejét, emlőid hófehér színét, szemed százszínű fényét, csókod édes leheletét, suhanó lépteid neszét, fiatal tested vonzó erejét, erednek minden sűrű csepp vérét, orcádnak pipacsszínét, szerelmed mély gyökerét, hogy vígabban zengjem népem jövőjét. Ozsvald Árpád ars poeticája pátosz nélküli őszinteség: Szépet írni — ez is művészet —, de úgy, hogy mindenki megértse. Tanítani még szebbre a népet, ez legyen előtted a mérce. Egyszerűségét külön is kihangsúlyozza: „Csak egyszerű szavakkal beszélek, ahogy beszélgetnek a parasztok, ha a földekről hazatérnek" — pedig erre semmi 99