Jócsik Lajos: A magyarság a cseh és szlovák néprajzi térképeken (Budapest, Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, 1943)
VI. Hogyan keletkeztek a suránykörnyéki szlovák telepek?
mat nevek, lépten-nyomon előfordulnak, ősi magyar törzsnevek, a honfoglalás korában képződnek, mint a honfoglaló magyar törzsek telepei. Üreg, Köpösd, Királyi, Szőliős (szlovákul Sileš), Patta, Lapás, Gyarmat, Kalász, Szenese, Málas régi magyar helységek, az oklevelek 1113-ból, illetőleg 1156-ból említik őket. Malomszeg, N agy szeg, Födémes, moly a régi magyar nyelvben méhkast jelent, Fiiss, az ó-magyar nyelvben füvest és Lapás, ,.kivájt" helyet jelent, szintén az Árpádok idejében képződött magyar telepek. Kniezsa István szerint még Mocsonok is az ó-magyar nyelvből került át a szlovák nyelvbe, ha szláv hangzása és formája van is. Mert ha eredeti szlovák helynév volna, akkor nem Mocsonok, hanem Mučeník lenne a neve. E vidék északi szélén, Galgóc és Tapolcsány magasságában a XIII. század folyamán jelenik meg a folyóvölgyekben a szlovákság és lassan délfelé nyomul. A délre eső területek magyarsága itt-ott felszívódik a szlovákságba, de ez a folyamat nem jelentős. Általában az a helyzet, hogy a magyarság keményen ellenáll a szlovákság nyomásának. A XIII. századtól a XVII. századig terjedő időkből származó jobbágy. és dézsmaösszeírások csaknem kivétel nélkül e vidék magyar jellegét bizonyítják. Az alábbiakban csak néhány ilyen adatot sorolunk fel olyan községekről, amelyeket ősi szlovák telepeknek tart a szlovák propaganda. 1) Komjáton, mely ebben a korban Komjáti, később vagy ugyanekkor Komjáthy néven is előfordul, 1525-ben 38 személynévből 31 magyar, 6 bizonytalan és csak 1 a német név. Szlovák név egyáltalán nincsen. 1552-ből származó gabonadézsma 69 személynevéből 43 magyar, 19 bizonytalan, 1 német és 6 szlovák. 1568-ból 58 személynév maradt fenn s ebből A3 magyar, 2 szlovák és 12 bizonytalan. 1581-ből ugyancsak egy gabonadézsma-jegyzék maradt fenn, 69 személynevet említ, közülük 45 magyar, í szlovák és 12 bizonytalan. S ugyanígy, ugyanilyen arányban találjuk a magyar, illetőleg a szlovák neveket az 1590-es, 1604-es és 1616-os jegyzékben. Ilyen hát a nemzetiségi képe ezekben a századokban Komjátnak, amelyről az „ősi szlovák hely" meséjét költötte a szlovák propaganda. Ugyanígy álmodik Tótmegver, Malomszeg, Nagyszeg, Bánkeszi, Verebély stb. ősi szlo1 Bővebben lásd Kniezsa idézett munkáját, ahol lábjegyzetekben az okiratokban előforduló személyneveket is felsorolja a szerző. Mi itt csak az egyes helységekre vonatkozó összesített eredményeket közöljük. vák voltáról. Lássuk azonban, mit mondanak az okiratok. Tótmegyer, elsősorban is a XVIII. századig csak M egy er a neve. 1568-ban 10 név közül 7 magyar és 3 bizonytalan. 1601-ben 9 név közül 2 bizonytalan és a többi magyar. Tót jelzőt akkor kap Megyer, amikor a XVIII. század végén szlovák lakosságot kap, mégpedig pontosan tudjuk, a morva-szlovákság tömegeiből, ugyanonnan, ahonnan Masaryk, a csehszlovák köztársaság első elnöke származott. A történelmi igazságszolgáltatás érdekes játéka folytán a Tótmegyerre lekerült Masarykok elmagyarosodtak a magyar környezetben. A köztársasági elnök nagybácsijuk volt. A tótmegyeri Masarykok, jó magyar emberek, állandó összeütközésben éltek a cseh hatóságokkal a kisebbségi sorsban s mindig készültek fel Prágába, hogy „kérdőre vonják nagybácsijukat." A cseh csendőrségnek állandó gondot okoztak magyar viselkedésükkel. Malomszegen 1552-ből 24 személyből 10 magyar, 14 bizonytalan. 1568-ból 19 személynév közül 14 magyar, 5 bizonytalan. 1590-ben 15 személynév közül 5 bizonytalan, 2 szlovák, a többi magyar. 1616-ból 15 személy közül 4 bizonytalan, a többi magyar. — Nagyszegen 1552-ből 45 személynév közül 32 magyar, 13 bizonytalan. — , Bánkeszin 1568-ban 44 személy közül 38 magyar, 1 szlovák és 5 bizonytalan. 1581ben 34 közül 1 szlovák, 5 bizonytalan, a többi magyar. 1594-ben, 1599-ben és 1585ben minden név magyar. 1601-ben 20 név közül 18 magyar, 2 bizonytalan hangzású. Verebélyen 1568-ból 101 személynév között csak 3 szlovák, mégpedig Bálik, Mezar és Zazka. 23 név bizonytalan, a többi magyar. 1587-ben 119 személynévből csak 7 szlovák, 1589-ben 50 személy közül csak 3 szlovák, 1597-ben 57 személynév közölt nincsen szlovák, 1601-ben, a tizenhetedik század küszöbén 58 személynév között csak 2 a szlovák, valamivel később, 1616-ban pedig 155 személynév között csak 7 a szlovák. tgy fest hát e telepek „szlovák ősisége." De ugyanakkor hasonló adatok bizonyítják e vidék magyar ősiségét ebben az időben Újlak, Berencs, Zsitvafödémes, Zsitvaújfalu, Vörösvár, Alsógyőröd, Töhöl, Valkház, Pózba, Hull, Rendve, Űjlót és Cseke nevű helységekkel kapcsolatban is; ezek a helységek az egy Vörösvár kivételével mind láthatók a térképeken. Meg kell még jegyezni, hogy komárommegyei telepek, mégpedig Csehi, Kolta, Szemere, Jászfalu, Imely, Bagota, Ógyalla, Űjgyalla és
