Jócsik Lajos: A magyarság a cseh és szlovák néprajzi térképeken (Budapest, Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, 1943)

VI. Hogyan keletkeztek a suránykörnyéki szlovák telepek?

Kurtakeszi eredetükben színmagyar telepek. A szlávságot viszonylag oly későn telepítették ide, hogy mind a mai napig nem tudott még a helynevek formáján változtatni a cseh uralom felülről csehesítő írásmódján kívül (Csehi — tehy, Szemere — Semerovo stb.). A városokban mindenütt tősgyökeres magyarság élt. Nyitra, Nagyszombat, Bars stb. a tizenhatodik, tizenhetedik és tizennyolcadik században magyar többségű városok, a magyarság ügye jobban áll bennük, mint akár 1910-ben, a huszadik század elején. A városok szomszédságában, a falvakban ugyancsak tősgyökeres magyarságot találunk. A városok és falvak népe a nagy szabadságmozgalmak eszmekörében él (Báthory, Bocskai, Bethlen hadjáratai, Rákóczi szabadságharca stb.) Több magyar helységet az erdélyi fejedelmek alapítottak. így Modor, melynek eredeti magyar neve Magyarád, valamint Vágvecse székely hajdúk által telepített községek. Amikor Nagyszombat városa Tökölihez követséget küld, akkor a követek ezek a városatyák: Péterfy András, Szegedy András és Nagy János. 1683-ban a város magyarul levelez T ökölivei és magyarul esküszik neki: „Sem urukat ő Nagyságát, sem a bujdosó magyar nemzetet semmiképpen el nem hagyják, el nem árulják". 1540-től kezdve a magyar gyermekek számára számtalan iskola működik ebben a városban, amely iskolákat csak a Bach korszak zárat be. A tizenhatodik században majdnem minden céh rendtartását a latinból a magyarra fordítják.

1 Kom ját és Ürmény a magyar reformáció oldalán szellemi és mozgalmi tekintetben éppen olyan jelentőségű, mint Nagyszombat a magyar ellenreformáció és katolicizmus oldalán.

2 Felsőmagyarország magyar népességéegének a sorsát azonban megpecsételte II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának a leverése. II. Rákóczi Ferenc emlékirataiban azt írja, hogy seregeinek a nagyobbik felét a magyar reformátusok alkották. Amikor Rákóczi hadait Trencsén mellett 1711-ben a császári seregek leverik, akkor ez nemcsak a magyarság szabadságtörekvéseit érintette, hanem súlyos csapást mért etnikai tekintetben is a magyarságra a Felvidéken. A reformáció pártján álló magyar parasztságot a trencséni csata után kiűzik főleg a nyugati felvidékről és helyébe mindenüvé szlovákokat telepítenek. Galgóctól 1 Kőrösy József: A felvidék eltótosodása, Budapest, 1898. 8 Ipolyi Arnold: Veresmarty Mihály 17. századi magyar író élete és munkái, Budapest, 1875. és Tapolcsánytól, valamint Nagyszombattól délfelé 60—80 km. mélységben kipusztul a magyarság és előretör a szlovákság. Nemcsak Nagyszombat, Komját és Ürmény, hanem a kisebb helyek százai ekkor szakadnak el a magyarságtól. S ami tárgyunk szempontjából a legfontosabb: ekkor keletkezik az úgynevezett „Surányi szlovák öböl" is, amellyel jelen munkánkban foglalkozunk. A rendelkezésre álló adatok pontosan megmutatják ezt a fejlődést. A fejlődés menete az, hogy eleinte csak néhány szlovák sziget képződik ezen a területen, az odatelepített szlovákság még nem alkot összefüggő területet. Csak amikor a telepítés magasabb fokot ér el, akkor olvadnak össze a szétszórt szlovák szigetek öböllé. Az alábbiakban részletesen megvizsgáljuk e környék nemzetiségi fejlődését. A XVII-ik század vége felé és a XVIII-ik század elején Nyitra vármegyében a következő falvak szlovákosodtak el Suránv környékén: 1. Kiskeszi, 2. Ondrohó, 3. Egyházszeg, 4. Bánkeszi, 5. Tótmegyer, 6. Várad (Kisvárad), rí i. Zsitvafödémes, 8. Malomszeg, 9. Özdög, 10. Gvarak, 11. Csornok, 12. Felsöszöllös, 13. Vajk. Ugyanakkor Barsmegyében a következő helységek szlovákosodnak el: 1. Nagymánya, 2. Szenese, 3. Renidve, 4. Belleg, 5. Fakóvezekénv. 6. Cseke. Komárom vármegyében egyetlen hely, mégpedig Baromiak szakad ki ebben az időben a magyarságból. A XVIII-ik század elején

3 Nyitra vármegyében változatlanul 13 szlovák helység 3 Acsády Ignác: Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában, Budapest, 1896. 28