Jócsik Lajos: A magyarság a cseh és szlovák néprajzi térképeken (Budapest, Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, 1943)

I. A magyarság a Petrov-féle néprajzi térképeken

(4.) A negyedik ilyen hamisítást Bars, Esztergom és Komárom megyék érintkezésénél követi el. Az esztergommegyei Kuraly határát és a barsmegyei Jászfalu határát érintkezteti, mégpedig a magyar Nagyölved és Farnád rovására. (3.) Ugyanígy csökkenti a magyar Ág ó határátl Nyír község javára. (6.) Ezáltal eléri, hogy három egymással nem érintkező szlovák szigetet összekapcsol és ezzel a szlovák ethnikum kiterjedését. jelentékenyen megnöveli a magyarság rovására. Az Udvardtól északra terjedő, Komáromés Barsmegye teFÜletén fekvő összesen 9 községet (Baromiak, Szemere, Jászfalu, Kolta, Csehi, Cseke, Nagymálas, Vezekény és Fajkürt) magában foglaló szlovák szigeten is találunk hasonló eseteket. Petrov célja itt is az, hogy ezt a szigetet hozzákapcsolja a surányi szlovák telepek nyitrai- és harsmegyei részéhez. Ügy éri el ezt a célját, hogy (7.) teljesen összerajzolja Fajkürt és Belleg nevü községek határát. Ezáltal az egymással érintkező magyar Lót és Pózba kataszteri kiterjedését csonkítja meg. Ezzel lezárja a folyosót, amely az ohaji-lóti és besenyei magyarságot összeköti Pózba és Baracska magyarságával. A 2. számú mellékleten látunk még egy négy faluból álló szlovák szigetet. Ezek a falvak: Alsópél (D. Piai), Kis- és Nagyderezslény (Držalany)' és Bersendréd (Ondrejovce). Ezit a szigetet Petrov szintén hozzákapcsolja a Fajkürt és Vezekény falvakat magában foglaló és tőlük délre lévő szlovák szigetekhez. Ügy éri el ezt, hogy (8.) Alsópél és Barsendréd kiterjedését a kataszteri határokon túl viszi Hölvény, Kissalló és Nagysalló, valamint Baracska rovására. E négy falut magába foglaló szigettől kissé északkeletre egv" két faluból álló (Alsóvárad és Zsemlér) szlovák sziget (található. Az egyik község (Alsóvárad—D. Várad) a Garam jobb partján, Zsemlér pedig (Zemliare) a Garam bal partján fekszik. Ezt a szigetet az előbbi négy faluból álló szlovák szigethez úgy kapcsolja hozzá Petrov, hogy (9.) Alsóváradot a magyar Bajka és Nagytüre rovására jelentékeny, mértékben kiterjeszti. Az 1. és 2. számú melléklet egybevetéséből megállapítható, hogy ezáltal Alsóvárad kiterjedése növekszik. Petrov ezáltal elérte azt is, hogy a snránykörnyéki szlovák szigetet kiterjesztette a Garam-folyó bal partjára is. A surányi szlovák sziget barsmegyei részének északi csücskén Mellek és Lülle (Lula) szlovák községek kataszteri kiterjedését (10.) Zsitvagyarmat és Szigetgyarmat magyar községek rovására kiterjeszti. A surányi szlovák sziget Nyitramegyébe eső részének északi pontján azt látjuk az 1. és 2. számú mellékletek egybevetéséből, hogy (11.) Komját község határát messzire észak felé kiterjeszti és Ürményhez (Ürmin) közelíti. Itt szintén Petrov céljából ismerjük meg eljárása igazi motivumát. Ürmény magyarszlovák mezőváros az 1773-as Lexicon tanúsága szerint. Magyar lakossága, amely a Lexicon felsorolása szerint többségben van szlovák lakosságával szemben, egy összekötő folyosót alkot a kisalföldi és verebélyi valamint a zoboraljai magyarság felé. Petrov ezt a magyar folyosót mindenképen le akarja zárni, hogy a surányi szlovák telepeket hozzákapcsolja a nyitrakörnyéki szlovák vidékhez, ezáltal sziget helyett félszigetet hozzon létre, amely Nyitrától, illetőleg Ürmény tol egészen Érsekújvárig terjed. Ürmény ábrázolásánál aztán egy nagyon ügyes fogással találkozunk. Ürményt úgy ábrázolja Petrov, hogy lakosságának magyar többségét befordítja a nyitrai szlovák ethnikumba, holott a kisalföldi magyarság déli telepeihez kellett volna hozzárajzolnia. Ezáltal és Komjáth határának a kiterjesztésével elérte, hogy az említett magyar folyosó majdnem teljesen lezárult, mint ahogyan azt az l. számú mellékleten láthatjuk. Komjáttól délre és Nagysuránytól (V. Šurany) nyugatra egy hatalmas maigyar képződmény van: Tardoskedd. (12.) Tardoskedd határát is leszűkíti Petrov, ezáltal a surányi szlovák vidéket jelentékenyen nyugatra kiterjeszti a kisalföldi magyarságba. Érsekújvártól nyugatra találjuk a 13-ik ferdítést: Andód nevű tiszta magyar falu határát csökkenti. Foglalkoznunk kell még egv fogással, amelyet nem követett el ugyan a surányi szlovák félsziget tendenciózus kirajzolásánál, de az egész magyar-szlovák nyelvhatár mentén számtalanszor alkalmazta. Az 1. számú melléklet északi határán a Nyitra folyótól keletre találjuk Kis- és Nagycétény (M. és V. Citvn) nevü községeket. A Lexicon Kiscéténvt magyar-szlováknak, Nagvcétényt pedig tiszta magyarnak mondja. A két falutól keletre Nemespann fekszik (Paňa), ameljet a Lexicon magyar-szlováknak tüntet fel. E három község ábrázolásánál Petrov úgy jár el, hogy Nagycétényt éppen, hogy magyarnak veszi, Kiscéténvt nagylelkűen a magyar ethnikai térre helyezi, Nemespannt viszont a szlovák térbe. De ugyanakkor a két