Jócsik Lajos: A magyarság a cseh és szlovák néprajzi térképeken (Budapest, Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, 1943)

I. A magyarság a Petrov-féle néprajzi térképeken

magyar-szlovák népességű község szlovákságát befordítja az íirményi—verebélyi magyar folyosóba, a két község magyarságát viszont a nyitrai szlovákságba. Ezáltal a két magyar többségű falu magyar népességét külön is szigetté teszi és szűkíti az összekötő magyar folyosót. Meg kell jegyezni itit még azt is, hogy két magyarszlovák falut, amelyek egymás mellett fekszenek, nem lehet úgy ábrázolni, hogy az egyiket a magyarságnak, a másikat a szlovákságnak adom. A Lcxicon felsorolásának sorrendjéből ugyanis azt a nemzetiséget kell nagyobbnak tekintenem, amelyet a Lexicon első helyen említ. Ennek következtében a két falu magyarsága nagyobb az ötven százaléknál. Célzatos hát Petrov eljárása, amikor a kiscétényi szlovákságot a magyarságnak adja, a nemespanni magyarság ellenében, amely tömeget viszont teljesen szabadon hozzácsapja a szlováksághoz. Az első számú mellékleten Gutától nyugatra, északnyugatra és délre hatalmas fehér foltot látunk. Petrov térképein a fehér foltok szerepe az, hogy a hegyvidéki ritkán lakott, vagy egészen lakatlan területeket tüntesse fel. Guta azonban nem fekszik hegyvidéken, hanem a teljesen sík Csallóközön, ahol nem hogy hegyek, hanem még dombok sincsenek. Miért rajzolja mégis Giita környékét Petrov lakatlannak? A csehszlovákká vedlett orosz tudóst zavarta, hogy Guta körül viszonylag nagy területen nem látott településeket. Nem tudta azonban, hogy Giita már a XVIII. században is viszonylag nagy paraszti tömörülés volt, mely legeltető agrárkultúrát folytatott, következésképen nagy határt hódított magának a Kisduna és a Vág folyók mentén. Guta ezt a jelllegét a mai napig is megőrizte. Az egész határt tanyarendszerrel kapcsolta magához, tehát nemhogy lakatlanul nem hagyta, hanem a tanyarendszer segítségével pontosan meglakta azt a területet, amelyet Petrov fehér foltnak, tehát lakatlannak minősít. Eddig a fentiek szerint 13 esetben láttunk egészem szembeoílő ferdítést, a teljes kiragadásokon kívül «zon a körülbelül 3600 km

2-nyi területen, amelyet az 1. és 2. számú melléklet ábrázol. A nyilvánvaló ferdítések mellett még más torzító és hamisító eljárásokat is bemutattunk. Mily mértékű torzítást követett el Petrov az egész magyar-szlovák nyelvhatár mentén, ha ezen a 'viszonylag kis területen ennyivél találkozunk? Hogy a fenti torzítások nem véletlen folytán jöttek létre és hogy Petrov az egész magyar-szlovák nyelvhatár ábrázolásánál úgyszólván minden községgel kapcsolatban alkalmazta ezeket, ennek bemutatására, illetőleg bizonyítására találomra kiválasztottunk a magyar-szilovák nyelvhatár mentén még egy részletet. A 3. és 4. számú mellékleten! Cseklész és Szene környékét láithatjuk. A harmadik számú melléklet Petrov torzítása, a negyedik a való helyzet. A 3. számú mellékletet Petrov térképéből másoltuk ki, a 4. számút mi magunk készítettük az 1773-as Lexicon adatai szerint, mindenütt szigorúan betartva a községek és telepek kataszteri kiterjedését. A teljes kiragadás esetével itt is találkozunk. Itt is előfordul az, hogy Petrov a Lexicon által magyarnak feltüntetett helyiséget, mégpedig Boldogfalvát (MatkaBožia) szlováknak veszi annak ellenére, hogy a Lexicon magyarnak mondja. Ezenkívül megfigyelhetjük, hogy mindenütt hihetetlenül leszűkíti a magyar falvak kiterjedését és növeli a szlovákokét a magyarok rovására. így például két tanyáit, mégpedig Dunaújfalut (Dun. N. Ves.) és Toronyt (Turňa), holott tanyányi helyek ezek csupán, templommal ma sem rendelkeznek, oly naggyá növeszti, hogy Cseklész és Szene környékének magyarságát teljesen kiszakítja a kisalföldi magyarságból és szigetté zárja le, holott ez a magyar ethnikum szervesen hozzátartozik a Kisalföld és Mátyusfölde magyarságéhoz. Emellett lépten-nyomon látható, hogy az egyes magyar falvak kataszteri kiterjedéséből mily jelentékeny területeket vett el Petrov. E kiragadások mértékét a negyedik számú melléklet pontosan feltün- teti, ezért részletesebb leírásokba nem bocsátkozunk. A továbbiakban fölsoroljuk a két vidéken szemléletesen is ellenőrizhető ferdítésekhez hasonló eseteket az egész szlovák-magyar nyelvhatár mentén. Abszolút kiragadást még két helyen találunk; Gömörmegyében a csetneki járásban fekvő Kún-Taplócát a Lexicon magyarnak mondja, Petrov szlováknak veszi. Torna-vármegyében, a megye főhelye, Torna városa esik áldozatul Petrov kiragadásának. Torna városát teljesen szlovák térbe rajzolja, holott a Lexicon magyarnak mondja. A felsorolt eseteken kívül van két olyan község, ahol Petrov nemcsak nem vesz tudomást a magyarság jelenlétéről, hanem a községeket teljesen szlovák térbe helyezi. Az egyik község a nógrádmegyei Kisújfalu, a másik pedig a tornamegyei Udvarnok. I O