Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

V. A műveltség sorsa - Narancsik Imre: A tudomány művelése

Forráskutatás, gyűjtés épp úgy megtalálja művelőjét, mint a nemzeti történelem, vagy a csehszlovák-magyar történelmi és műveltségi kapcsolatok vizsgálása. Tény azonban, hogy a csehszlovákiai magyarság átfogó művű történetírója hiányzik, és hogy az egyetemes tárgyalás helyett inkább a kisebbjelentőségű helységrajz és monográfia, mindkettő népszerűsítő célzattal jelentkezik. Azért a csehszlovákiai magyar történelemtudománynak több munkása van, különösen a magyar történettudósok iskolájából kikerült idősebb nemzedék soraiban.

5 4 Bévay Istvánnak kéziratban magván a Csehszlovák Köztársaságban élő magyarság demográfiája. A társadalomtudományok művelői: Dobossy László, Jarnó József, Jóesik Lajos, Szvatkó Pál. Müvek: Csáder Mihály és mások: Népegészségügyi kérdések. A szocialista orvosok szociográfiai füzete. Pozsony. Jankó Zoltán: Csallóközi Múzeum. Pozsony, 1928. Jarnó József és Szerényi Ferdinánd: Tennivalóink a falun. Pozsony, 1932. Magyar Munkaközösség statisztikai adatgyűjtő íve. Pozsony, 1932. Machnyik Andor: Csallóköz. Tanulmány a honismeret, az agrár- és a szociálpolitika köréből. Komárom, 1935. Mónus Gyula és Szerényi Ferdinánd: Bene-Beňa község jelene és múltja. Szociográfiai tanllmány. Beregszász, 1934. Vécsey Zoltán: Az új Európa. L rész: A rombadőlt Európa. Kassa, 1928. A neveléstudomány terén az egész magyar tudományosság részéről elismert munkát végez az érsekújvári magyar gimnázium tanára, Krammer Jenő, aki az új humanizmus és Spranger elveit érvényesíti műveiben- Rajta kívül Szerényi Ferdinánd jubileumi díszművét kell elismeréssel említenem. Krammer Jenő: A szlovenszkói magyar serdülők lelkivilága. Szociálpszichológiai tanulmány. Nagy László Könyvtár, 5. sz. Budapest, 1935. Pedagógiai évkönyv. Szerkeszti: Krammer Jenő. Érsekújvár, 1937. Krammer Jenő, Szerényi Ferdinánd, Szalatnai Rezső: A serdülőkor problémái. Pozsony, 1932. A csehszlovákiai magyar tanítók almanachja (1918—1933). Szerkesztette Szerényi Ferdinánd. Pozsony, 1933. Krammer Jenő egyéb tanulmányai a pozsonyi »Magyar Figyelő«-ben találhatók. A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság folyóiratán kívül elméleti s gyakorlati neveléstudományi problémákkal foglalkozó értekezések jelentek és jelennek meg a »Magyar Tanító«-ban, a »Világosságiban, amely az »Űj Élet«-be olvadt. 6 Balogh Elemér püspök a Magyarországra vonatkozó külföldi irodalom szakavatottja volt s a gályarabok történetének első ismerője. Lelkiismeretes forrástanulmányozás jellemzi Alapy Gyula, a Komáromvármegyei s Komárom Városi Múzeum igazgatójának levéltári, családtörténeti és egyébb alkotásait. A csehszlovákiai művészettörténet neves művelője Brogyányi Kálmán. Alapy Gyula: Kultsár István (1760—1828) és könyvtára, Komárom, 1928. A csallóközi halászat története. Művelődéstörténeti tanulmány. Komárom, 1933. A morvacseh és magyar érintkezés a magyar középkor végéig. Komárom, 1934. A »Nemzeti Kultúra« Ismerettára, L és 3. szám. Balogh Elemér: Csehszlovák és a magyar történelmi kapcsolatok. Angolul és németül: 1925-ben, magyarul 1931-ben, A gályarabok története. Kézirat. Baranyay József: Bégi utazások Komárom vármegyében a legrégibb időktől a mult század közepéig. Komárom, 1928. Czibor József: Viharok szárnyán. A deáki református ker. egyházközség története. Komárom, 1935. Haiczl Kálmán: Léva története a XVI. század végéig. Léva, 1932, Érsekújvár múltjából. Érsekújvár, 1932. Haraszy Károly: Az ungi református egyházmegye történetéhez. Átnézte: Péter Mihály, sajtó alá rendezte: Kömives Sándor. Református Egyházi Könyvtár. Nagykapos, 1931. Jankovich József Mihály: Podkárpátszká Rusz a prehistoriában. Csehül, oroszul és magyarul egy könyvben. Munkács, 1931. Jarnó József: Martinovits apát és kortársai, Magyarországszellemi élete a XVIII. század végén. Magyar írás, I. évf. 6. s köv. sz. Kúr Géza: Küzdelmeink. Három református egyház története. Komárom, 1932. A Komá-