Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938
V. A műveltség sorsa - Narancsik Imre: A tudomány művelése
Mindebből kitűnik, hiogy a csehszlovákiai magyar tudomány művelése akadályoztatása ellenére is folyamatban van. A csehszlovákiai magyar tudomány művelése, egyes munkaköreiben elért eredményei és munkásai kifejezetten a kisebbségi magyarságot szolgálják. Ez a nemzeti szempontú szolgálat adott léteit a csehszlovákiai magyar tudományosságnak s jövőjét is ez alapozza meg. romi Református Egyházmegye. I. kötet. Komárom, 1937. Cseh-magya r református történeti kapcsolatok. Komárom, 1937. Peleskey Sándor: A viski református egyház története. Beregszász, 1925. Sas Andor: Szabadalmas Munkács város levéltára 1376—1850. Munkács, 1927. Pozsony múltjából. Comenius és a Rákócziak. Mindkettő a »Magyar Figyelő«-ben. II. évf. 3—4. és III. évf. 2—i. sz. Szőke István: Egyetemes keresztyén egyháztörténet. I—II. kötet. Kézirat gyanánt Rozsnyó, 1935—1936. Történelmi átértékelés. Nagykapos, 1930. Brogyányi Kálmán: Festőművészet Szlovenszkón. Kazinczy-könyvtár. Kassa, 1931. A fény művészete. Pozsony, 1935. Nagy Barna: Pozsony plasztikája a Donner és Messersehmidt közötti időszakban. Komárom, 1936. Gömöry Jáüos: Eperjes. TátraAlmanach, 1938. Az irodalomtörténeti s kritikai alkotások terén Peéry Rezső, Szalatnai Rezső, Zapf László tanulmányai, nyelvészetben Orbán Gábor, a pozsonyi magyar gimnázium tanárának működése s könyvei tudományos teljesítmények. A természettudósok közül Kenessey Kálmánt, az ógyallai meteorológiai intézet egyik vezetőjét említem, míg a bölcselet és lélektan tudósai közül legelső a komáromi Szt. Benedek-rendi főgimnáziumban tíz évig működő Bognár Cecil, aki most budapesti egyetemi tanár. Orbán Gábor: A finn-ugor nyelvek számnevei. Értekezés a finn-ugor összehasonlító nyelvészet köréből. Pozsony, 1932. A magyar nyelv. Pozsony, 1935. Bognár Cecil: Az energia átalakulásának iránya. A történés törvénye. Budapest, 1922. Értékelmélet. Szent István Könyvek, 14. sz. Budapest, 1924. Tanulmányok a gyermeki lélekről. Berlin, 1925. Darvas János nyelvészeti tanulmányai. Mint másodrendű tudományos ténykedést, feljegyzem a csehből való jelentősebb fordításokat. Ezek a politika, művelődéspolitika, történelem és társadalomtan körébe tartozók. Szám szerint vezetnek a Masaryk-művek, noha Masaryk igazán jelentős társadalomtani, bölcseleti művei eddig még nem találtak magyar fordítóra. A lefordított fontosabb müvek: A humanitás eszményképei. Ford.: Papp Dezső. Az új Európa. A szláv álláspont. Ford.: Domby Bálint. Szlávok a háború után. A bolsevizmusról. Ford.: Szepesi Miksa és Papp D. Mindhárom Kassán jelent meg 1923-ban. A világforradalom. Emlékek, gondolatok. Prága, 1928. Váradi Aladár szerkesztésében 1935-ben jelent meg az ötkötetes »Magyar Masaryk« (I.: A modern ember és a vallás. Ford.: Sas A. II.: Erkölcsi problémák. Ford.: Szalatnai R. III.: Politikai gondolatok. Ford.: Donner P. IV.: A nemzetiségi kérdés. Ford.: Szerényi F. V.: Az antiszemitizmus. Ford.: Váradi A.). Hogyan dolgozzunk? Ford.: Sas A. Ungvár, 1936. K. Capek: Beszélgetések Masaryk G. Tamással. I—II. k. Munkács, 1933—1935. Ford.: u. a. Beneš: Nemzetek forradalma. I— III. k. Ford.: Donner P. Pozsony, 1936. Englis: Irányított gazdaság. Ford.: Ternyei László. Budapest, 1935. Krofta: A csehszlovák nemzet kistükre. Ford.: Sas A. Munkács, 1932. Matula: Népnevelés a Csehszlovák Köztársaságban. Ford.: Schenk Erzsébet. Pozsony, 1929. Narancsik Imre.
