Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

III. A politika - Darvas János: Politikai életünk húsz éve

kedelmi szerződés felbontása, ami hároimesztendei vámháborút váltott ki a két ország között. A kormány a parlamenttől széleskörű meghatalmazásokat kapott törvényerejű gazdasági rendeletek kiadására olyan kérdésekben is, ahol törvényhozásra leit volna szükség. De a tekintélyuralmi irányzat rövidesen politikai térre is átterjedt. Életbelépett az irányított nemzetgazdaság rendszere, a gabonamonopólium, faszindikátus, paprikaszindikátus, a kartellek száma eléri az ezret, az állami költségvetés mellett külön kezelt, úgynevezett állami alapoké a százat, a banktörvény teljesen a kormány irányítása alá helyezi a pénztőkét. A gazdasági politika a bel- és külpolitika terén is következményekkel jár. A devalváció miatt Kramař nagy szláv pártja ellenzékbe vonult s ezt arra használja föl Beneš, hogy Szovjetoroszországot de jure is elismerje (1934 január 19.), majd mint a népszövetségi tanács elnöke, besegítse a Népszövetségbe. 1935 május 16-án pedig megköti a csehszlovák-szovjet védszerződést. Döntő befolyással bír ezidőben Csehszlovákia nemzetiségi politikájára egy külpolitikai esemény: a nemzeti szocializmus uralomrajutása Németországban (1933 január 30.). A csehszlovák kormány a német nemzetiségi kérdésben az eröskéz politikáját vezeti be, feloszlatják a Volkssport tornaegyesületet, pörbefogják Jung, Krebs, Schubert és Kasper német nemzeti szocialista képviselőket, a német nemzeti szocialista pártot föloszlatják, a német nemzeti párt működését pedig felfüggesztik (1933 október 4.). Ez a rendelkezés indítja meg Henlein Konrád egységesítő mozgalmát s a két párt romjain megszületik a szudétanémet párt. — A gazdasági meghatalmazások rendszerét politikai meghatalmazásokkal egészítik ki, szigorítják a sajtójogot és a rendtörvényt. A tekintélyuralmi rendszer a gazdasági térről a politikai térre is átcsapott. A szlovák kérdésben is élesebbre fordult a viszony. Az 1933. év augusztusában tartott Pribina-ünnepségen a szlovák néppárt a kormányelnök és a hatósági kiküldöttek jelenlétében a tömeg politikai csínye következtében deklarációt olvasott föl, amelyben követelte a pittsburgi szerződés megvalósítását. Ezt a csínyt sok politikai pör és a »Slovák« betiltása követte. Egyidejűleg a »Prágai Magyar Hírlap«^ot is három hónapra betiltották. A magyarság felé a kormány magatartásában új jelenség egy álaktivizmus szervezése. A kormánypártok régi emigráns magyar ujságírógárdáját belföldi magyarokkal frissítik föl s egészen ellenzéki álarccal új kormánylapot alapítanak. (Magyar Újság), mely az aktivizmus, helyesebben a megalkuvó opportunizmus politikáját hirdeti. Közben lejárt a nemzetgyűlés megbízatása s 1935 májusában új nemzetgyűlést választanak. A parlamenti élet egészen új arculatot kap. Megjelenik a porondon a szudétanémet párt. Nemcsak a ki76