Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

III. A politika - Darvas János: Politikai életünk húsz éve

utóbbi a német nemzeti párt klubjának hoszp itánsa volt) s a kisgazdapárt részéről Hangos István, ennek 1922 március 24-én bekövetkezett halála után pedig Ficza József. A két párt összesen 165.875 szavazatot szerzett, de jellemző volt a marxizmus erős befolyására az akkori időben az, hogy ugyanakkor a magyar-német szociáldemokrata párt is 108.546 szavazatot s 4 mandátumot kapott. Eszerint az összes magyar-német jellegű szavazatok 59.5 százaléka & magyarság két jártjára, 39 százalék a magyar-német szociáldemokráciára esett. E választás eredménye alapján a magyarság törvényes politikai képviseletet nyert s ettől az időponttól kezdődik céltudatos, szervezett politikai élete, az önvédelmi harc. Az elnökválasztásnál, amely a nemzetgyűlés első feladata volt, a magyar törvényhozók Masaryk Tamás ellen szavaztak. A két párt első parlamenti megnyilatkozása egy közös deklaráció volt, amelyet az új képviselőház 1920 június 2-i ülésén Körmendy-Ékes olvasott föl. A deklaráció kijelentette, hogy a szlovákiai magyarság és németség csak azért vesz részt a parlamenti életben, mert »ezen az úton vélte biztosíthatni a maga számára a lehetőséget arra, hogy a vele elkövetett példátlanul súlyos nemzetközi igazságtalanságoknak, a közjogi és magánjogi jogfosztásoknak ellene alkalmazott egész rendszerével szemben tiltakozó szavát messzehangzóan fölemelhesse«. Tiltakozott az ellen, hogy a nemzetgyűlési választásokat a Magyarországon elcsatolt területeken foganatosították, mielőtt »aziok hovatartozandósága még jogszerűen el nem döntetett«. Beszédét e szavakai fejezte be: »Önrendelkezési jogunkat soha és semmiképpen föl nem adjuk, azt fenntartjuk, követeljük.« Néhány hétre rá, július 4-én megtörtént a trianoni béke budapesti becikkelyezése s ezt követően 1920 szeptember 24-én Szent-Ivány költségvetési beszédében leszögezte, hogy a ratifikálással a magyar kisebbség politikája egy új állomáshoz ért. Az új helyzetet elvi és gyakorlati szempontból mérlegeli. »Sohasem fogjuk elismerni, — úgymond — hogy CsonkaMagyarország nemzetgyűlése egyedül jogosuit volt a ratifikálásra.« Szerinte az érdekelt terület népe lett volna elsősorban jogosult sorsa fölött intézkedni. »Mi ehhez a békéhez — folytatja — semmikor sem adtuk hozzájárulásunkat és semmikor sem fogunk sorsunk intézéséről lemondani. Midőn ezt elvi álláspontnak leszögezem, gyakorlati alapon is meg akarom bírálni helyzetünket. Mi ma egy nálunknál erősebb hatalom folytán a csehszlovák köztársaság polgárai vagyunk. Ezen a területen kell biztosítani létezésünket. Keresni akarom és fogom, miképpen lehetne ezzel a reális gondolkozással megtalálni az önvédelem tisztességes útjait.« Ettől kezdve megindult a gyakorlati nemzetvédő munka, a társadalom megszervezése. Munka volt elég, mindent élőiről kellett kezdeni. Eseményes idők következtek. Az új kormányt a szocialista 5