Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

III. A politika - Darvas János: Politikai életünk húsz éve

Tusar vezette s a kormány a szocialista pártok és az agrárpárt gyönge többségére, az úgynevezett vörös-zöld koalícióra támaszkodott. A törvényalkotás teljesen a szocializálás és nacionaliztüás irányában haladt. A választáson a szocialisták nagy győzelmet arattak, 74 mandátummal kerültek be a képviselőházba, szövetségesük volt az agrárpárt 40 és a csehszlovák szocialista párt 24 mandátummal, az összes 281 mandátum közül. De a szociáldemokrácia nagy győzelme egyúttal a bukás kezdete volt: a baloldal elégedetlen a szocializálással és Smeral Bohumirral az élén kommunista irányba fordul. A párt 1920 augusztusától októberig kettészakad, a vöröszöld koalíció kormánya szeptember 15-én belebukik a válságba. A forrongó időben černý Józsefnek, Morvaország tartományi főnökének hivatalnokokból álló »erőskezű« kormánya veszi át a vezetést. A kommunisták és szociáldemokraták harcát általános sztrájk és veszedelmes forradalmi lázadás kísérte. A kladnói szénbányavidéken Muna vörös köztársaságot kiált ki és forradalmi sorozást tart, de három nap múlva Munát háromezred magával letartóztatták. Csak a brünni villamosművek körül voltak nagyobb katonai operációk. E szociális megrázkódással egyidejűleg a nemzetiségi ellentétek is kirobbantak. Október 1-én a német újoncok német nemzeti színekkel feldíszítve, a Wacht am Rhein hangjai mellett vonultak be több helyen a kaszárnyákba. A német törvényhozók német ezredeket, német tisztikart és német vezényleti nyelvet követeltek. Erre válaszul cseh részről a német és magyar vidéken pusztítani kezdik a szobrokat. Emiatt véres összeütközések vannak számos halottal. Az erőszakosságok egyik kiemelkedő eseménye: hogy a prágai ucca elfoglalja és a cseh nemzeti színház számára birtokba veszi a németek ősi rendi színházát. (1920 november 16.) Mialatt a német vidéken a véres tüntetések elsősorban nemzetiségi okokból robbantak ki, addig Szlovákiában szociális nehézségek is mutatkoznak. A szlovákiai ipar ebben az időben letörik, nem bírja ki a versenyt a morvántúli iparral, a gyárak megálltak s a munkásság kereset nélkül maradt. A magyar munkások ezrei sodródtak így a kommunista mozgalomba. A szociális harcokban Korompán a csendőrgolyóktól több magyar munkás életét vesztette. Ekkor államosították a német és magyar törvényhozók viharos obstrukciója ellenére a magán vasutakat. Ennek következtében is számos magyar vasutas és munkás lett kenyértelen. A külpolitikában ekkor válik intézményessé a magyarellenés irányzat azáltal, hogy Beneš külügyminiszter 1920 augusztus 14-én megkötötte a későbbi kisantant-szövetség alapjául szolgáló csehszlovákj ugoszláv védszerződést. Ebben az időben alakul ki az állampolgársági kérdésben a csehszlovák kormányzat irányzata. Ez abban áll, hogy Ausztriával és Németországgal kötött állampolgársági szerződésben maradéktalanul megoldja a csehmorvaországi