Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

III. A politika - Darvas János: Politikai életünk húsz éve

Az Országos Magyar Kisgazdapárt voltaképpen az 1900-ban megalapított Nagyatádi-párt egyenes folytatása volt. Ez is két gócból indult fejlődésnek: Komáromból és Rimaszombatból. Komáromban a Nagyatádi-párt helyi szervezete a párt központi végrehajtóbizottsági tagjának, Fiissy Kálmánnak, valamint Mohácsy János dr.nak kezdeményezésére 1920 február 17-én önállósult, Rimaszombatban pedig Szent-Ivány: József vezérlete alatt közel húszezer kisgazda volt megszervezve a betiltás alatt levő Gömör-Nógrádi Gazdaegyesületben. Ez a párt Szent-Ivány József és Törköly József dr. vezérlete alatt az osztálypárt szűk alapjait fokozatosan szélesbítette s szervezkedését rövidesen a mezőgazdasági munkásságra és a kézműiparosokra is kiterjesztette s ennek jelölésére 1922-ben az »Országos Magyar Kisgazda, Földműves és Kisiparos Párttá nevet vette föl, s később is mindig kezdeményezője volt a pártok egyesítésének. Elnökéül Szent-Ivány Józsefet választotta meg. Kárpátalján a katonai uralom miatt a két párt később kezdi meg szervezkedését. Ott különben 1920 augusztusában Korláth Endre dr. vezetésével a »Kárpátaljai Magyar Jogpárt« alakult meg, s a három párt mindenkor a legszorosabb egységben marad. Még akkor is, amikor a szlovákiai két testvérpárt külön indult a választási harcban. így 1925-ben a »Kárpátaljai Magyar Pártok Szövetsége« a Magyar Nemzeti Párttal együtt választott. A pártszervezkedést az tette szükségessé, hogy az ideiglenes forradalmi nemzetgyűlést 1920 elején rendesen választott törvényes nemzetgyűlésnek kellett fölváltania. 1920 január 27-én Pozsonyban a magyarság régi politikai vezetői Bartal Aurél ny. főispán elnöklete alatt elvileg elvetették a választási passzivitás gondolatát, mivel a passzivitással a politikai porondot kardcsapás nélkül a magyarnémet szociáldemokratáknak engedték volna át s különben is a választói jog gyakorlása kötelező Csehszlovákiában. A választási harcban léphetett először szabadabban aktivitásba a magyarság politikai szervezete, bár ekkor is csak részben, mert Kárpátalján nem volt választás, a kassai kerületben pedig a kisgazdapártnak nem engedélyezték a szervezkedést és a választásban való részvételt. SzentIvány József ezért a keresztényszocialista párttal társult s annak jelölőlistáján kapott mandátumot. A választás meglepetése volt, hogy »Magyar Nemzeti Párt« címen — tehát ugyanazon a címen, amellyel a magyarság egységes pártját előbb nem engedélyeztek — egy ismeretlen társaság a losonci csehszlovák zsupán támogatásával a magyar pártok szavazóinak elhalászására egy új »magyar« pártot is fölléptetett. De ez csak 4214 szavazatot tudott elragadni. A keresztényszociális párt (Szent-Ivány szavazóival együtt) 139.355 szavazatot és 5 képviselői mandátumot, ia kisgazdapárt 26.520 szavazatot és egy-egy mandátumot nyert el. A magyarság képviselői keresztényszocialista részről Lelley Jenő dr., Jabloniczky János dr., Körmendi-Ékes Lajos, dr., Tobler János, a kisgazdapárt részéről Szent-Ivány József és Füssy Kálmán lettek, keresztényszocialista szenátorok: dr. Koperniczky Ferenc és dr. Schmidt Károly Jenő' (az