Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

II. Néprajzi helyzet - Révay István: A demográfia tükrében

radv. 13 -J- 42 = 55) mutat immár csak kisebbségi-vegyes jelleget. Az eredetileg 76 többségi-vegyes helység közül az eltolódott 42 he­lyébe 115 eddig tisztán magyar hely (maradv. 34 + 115 = 149) ke­rült. A tisztán magyar" helységek kategóriája tehát — a népszámlá­lási eredmények szerint — 115 helységgel apadt. Ezeket az eltolódá­sokat egyébként a csehszlovák nemzetiségű agrártelepítés is befolyá­solta. A többségi-vegyessé vált helységek közül 21, a kúsebbségi­vegyessé vált helységek közül 5 telepítés útján nyerte új jellegét. (Ezenfelül még 13 önálló községgé alakított telepet is létesítettek a magyar helységek kataszteri területéből, ezek új szigeteket alkot­nak nyelvterületünkön.) E felsorolt adatok világítják meg nyers vonásokban kisebbségi hélységállományunk eredetszerinti és összetételi struktúráját, egy­ben érzékeltetik a csehszlovák népszámlálási eredményekben tükrö­ződő tendenciákat. Az első kérdés, mely nyelvterületünk vizsgálatánál felmerült, hogy bír-e a Csehszlovákiához kapcsolt magyarok által lakott hosszú peremi sávterület egy elkülönült nyelvterület jellegével. Akár geográfiád, akár etnográfiai szempontból tekintjük a kérdést, a válasz reá feltétlenül pozitív. Indulási helységmérlegünket képező 818 helység közül 788 — azaz 96.33% — alkotott közvetlen állam­fordulat után összefüggő zárt tömbterületet és csupán 30 helység — 3.67% — képezett különálló kis szigeteket. Ha a tömbterület éle­sebben kinyúló kiszögeléseit is a szigetekhez számítjuk, a nemzárt jellegű területrész akkor sem éri el nyelvterületünk 10%-át (csak kb. a 7%-otéri el). Földrajzi tekintetben tömbterületünk csupán egyetlen helyen szakadt meg (Kassa alatt), s bár még egy szakaszon (Balassagyarmat ipolyinneni kataszteri területéből alakított Tót­Gyarmatnál) teljesen leszűkült, szélessége a nyugati területrészen 55, középszakaszán 30, a keleffci részén pedig 35 kilométernyire is ki­szélesül (hossza 800 és egynéhány km). Ez a 788 helység által alko­tott tömbterület tökéletesen tömör kisebbségi terepet is képezett*, mert mindössze 23 nem kisebbségi jellegű községet zárt magába, melyek 13 szigetet alkottak. Nincs itten hely nyelvhatárunk aprólékos kijelölésére, csupán nagyjából futunk végig rajta. Nyugatról kezdve: Pozsony, Verek­nye, Eberhard, Cseklész, Németgurab, Egyházfa, Nagymácséd, Ga­lánta, felette Vága, majd Vecse, Tardoskedd, Érsekújvár, Besenyő, Pózba, Verebély. Verebélytől két hosszabban kiszögellő félsziget nyu­gat felé: az alsó végpontjai Kiskér és Nagyemőke, a felsőé Geren­csér és Lédec. Verebélytől tovább Kiskoszmály, Kálna, Léva, Bori, Deménd, Egeg, Palást, Csáb, Bátorfalu, Nagyzellő, Jelsőc, Losonc, Pinc, Rimaszombat, Pádár, Deresk, Gice, Csetnek, Kőrös, Csúcsom, Rozsnyó, Jászó, Nagyida, Migléc. A folytonosság itt megszakad és *

Next

/
Oldalképek
Tartalom