Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

II. Néprajzi helyzet - Révay István: A demográfia tükrében

Amint láttuk, elveszett 58 helységünk 3 kivételével az előbbeni nemzetiségükhöz visszahasonuló és a fokozatosan elnemzetlenedő helységek közül való. A visszahasonuló helységek tekintetélben a helyzet az, hogy ezeknek hozzávetőlegesen a fele vesztette el magyar jellegét és fele maradt továbbra is magyar jellegű. Igaz ugyan, hogy 9l helységből csak 30-nak szűnt meg magyar jellege és 61 megmaradt magyarnak, de e 61 között 30—35 olyan helység is van, melyeknek újabb adatsorozatai teljes elmagyarosodást igazolnak. (Alkalmasint jónéhány már a Lexicon idején is átmeneti állapot­ban volt.) Ezek már nyilván más beszámítás alá esnek. A fokoza­tosan szlávosodó helyeknek körülbelül egyharmadát vesztettük el. Földrajzi fekvés tekintetében az elveszett 58 helység közül 34 veszett el a nyelvhatáron, 17 a nyelvhatár feletti nyelvszigeteinken és 7 nyelvterületünk belsejében. Jelenleg a helyzet tehát az, hogy a 150 esztendő leforgása alatt nyert 91 helységgel szemben a két csehszlovák számláláson 58-at vesztettünk. Részletes mérleg: Nyertünk Vesztettünk nyelviterületünk belsejében 35 7 a nyelvhatáron 44 34 nyelvszigeteinken 12 17 helységet. Nézzük végül helységállotmányunk magyarságának a csehszlo­vák népszámlálás szerint kimutatott visszafejlődés! folyamatát. Ki­sebbségi helységállományunk háromféle típusú helységekből áll. Elő­ször az olyan helységekből, ahol a magyarság akkora többségben él, hogy malletitie nincsen 20%-os arányerőt elérő másnemzetiségű cso­port. Ez a tisztán magyar jellegű helységek kategóriája. Másodszor az olytípusú helységekből, ahol a magyar többség mellett 20%-os arányerőt elérő és meghaladó másnemzetiségű réteg van. Ez a ma­gyar többségi-vegyes helységek kategóriája. Végül az oly helysé­gekből, ahol másnemzeltiségű többségi lakosság mellett 20%-ot elérő vagy meghaladó magyar kisebbség él. Ez a magyar kisebbségi­vegyes helységek kategóriája. Alanti táblázat helységállományunk­nak e kategóriákra való osztódásának alakulását mutatja: 1. kuta­tási módszerünk — vagyis a helységek adatláncolatai — alapján az államfordulat idejére vonatkoztatva; 2. és 3. a közülük magyar jel­legűeknek megmaradít helységeket az 1921. és 1930. évi népszámlá­lások szerint. Többs.- Kisebbs.­Magyar jellegű Magyar vegyes vegyes Indulási mérleg 818 671 76 71 1921. 805 651 94 60 1930. 760 556 149 55 A 71 eredetileg kisebbségi-vegyes helység közül 58 helység el­vesztette magyar jellegét, viszont helyettük 42 többségi-vegyes (ma­30

Next

/
Oldalképek
Tartalom