Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

VIII. Nemzetek közt - Czuczor László: Csehek és magyarok

Pedig a cseh és a magyar mult vonala sokáig egybeesett. A cseh és a magyar történeti fejlődés együtt indult és évszázadokig párhuzamosan haladt. A tizenötödik században azonban szétvált az út: mi magyarok megragadtunk a törökkel való harcokban és a feudalizmus megoldatlanságában, a csehek viszont függetlenebb helyzetükben követték az európai fejlődést, demokratizálódtak, a társadalmi ellentéteket tompították. A huszitizmus nemcsak vallási mozgalom volt, de társadalmi és nemzeti is. A kezdeti törekvéseket letörhették, az ország közjogi függetlenségét megszüntethették, a nagy szellemi agitáció átalakító hatását azonban nem befolyásolhatták. A közös fejlődésnek e szétváló irányát csak határozottabbá tette történelmeinknek másik nagy állomása, a felvilágosodás. Sárkány Oszkár magyarázata megérteti a cseh társadalom gyors demokratizálódásának az okát. »A magyar nemzeti érzés elsősorban a nemességnél tudatosodott, a nemesség lett az alkotmányos küzdelmek harcosa, a nemzeti és szabadságeszmék hordozója. A cseh nemesség — itt elsősorban a főnemességet kell érteni — nem volt cseh nemzeti érzésű, nem lehetett a nemzet vezetője, mint a magyar. A cseh felújulás megindítói és betetőzői majdnem mind a polgári vagy a parasztosztályból származnak. Éppen ezért hiányzik belőlük — tekintsünk most el a legnagyobbaktól, egy Palackytól, egy Havličektôl — a magyar nemesség erős történelmi és alkotmányos érzése. Gondolkodásuk főtárgya a nép és a nyelv.

1 Igaza van Sárkány Oszkárnak, amikor e fejlődést a csehekre nézve jellemzi hátrányosnak a mult században, ma azonban nekünk hátrányos és nekik előnyös. Mert éppen itt van a gyökere a legszembeötlőbb különbségnek csehek és magyarok között. A csehek egységesebb, kiegyensúlyozottabb nemzet, mint a magyar. Van erős gerincük: kispolgári középosztályuk. A cseh átlagtípus a kényelmes és elégedetlen kispolgár, aki azonban ötletes, praktikus, kitartó és kritizáló. A csehek egy képlet, a magyarok két külön képlet. A cseh egységes nemzet, a magyar pedig két részre tagolt: proletár magyarságra és úri magyarságra. Két külön világ ez, messze egymástól. A proletár magyarság sokkal nyomorultabb és elmaradottabb, mint a cseh nép, az úri magyarság viszont műveltebb, ruganyosabb és európaibb, mint a cseh felső réteg. Nálunk kevesebb a nagytudású ember, mint náluk, de aki van, annak a tudása átfogóbb és teljesebb, mint az övék. Nálunk nincs átlag, nincs közép, mert ami nem nagyon kiváló, az már primitív, barbár. Egyetlen adat is eléggé illusztrálja e megállapítást: Drien Károly számítása szerint a csehszlovákiai magyar tanulóifjúság 90.4.9 százaléka csak elemi iskolai képzettséget nyer. A csehszlovákoknál pedig ugyanez az arányszám: 63%. (Irreálisan magassá teszi ez arányt a szlovákság hozzászámítása.) Mi szegény parasztnemzet vagyunk, ők viszont polgárosultak, egy fokkal civilizáltabbak. A cseh polgárosult nemzet: látni ezt embereiken, földjeiken, városaikban, de legfőképpen falvaikban. Sehol az a merev 1 Sárkány Oszkár: Magyar kulturális hatások Csehországban 2. o. I