Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

V. A műveltség sorsa - Szvatkó Pál: A sajtó

varázsával léphetett fel, s egyformán bebocsátásra talált Nyugatés Kelet-Szlovákiában, holott egyébként éppen a magyar sajtó terén nagy űr tátongott a két országrész között: a pozsonyi lapok nem kellettek keleten, a kassaiak nyugaton. A Prágai Magyar Hirlap viszontagságos pályát futott be, amíg megnőtt. Nemcsak ellenzéki és hevesen magyar politikája okozott számtalan nehézséget, hanem technikai kiépítése is. Kezdetben Pestről hozott újságírókkal kísérleteztek a magyar pártok, de a külföldieket a helyi hatóságok kiutasították. A vidékről feljött zsumaliszták nem igen tudtak komoly értelemben vett információs lapot írni, s így bizony az első években, 1922-től 1925-ig, sokat bukdácsolt a PMH, de időközben lassan-lassan gyökeret vert a helyi újságírás, új tehetséges és művelt újságírók kapcsolódtak a munkába. A PMH szerkesztését 1925-ben a legügyesebb szlovákiai szerkesztő, Dzurányi László vette át (a Kassai Naplótól került Prágába), aki számos előítélettel szakítva jó u j ságírógárdát nevelt fel a lapnál. Ha nem ment másként, nem átalotta a legjobb emigráns újságírókat is bekapcsolni. Hozzáértő munkájával 1930-ig úgy kiépítette a PMH-t, hogy az nemcsak az emigráns 'lapok és a »Reggel« érvényét törte meg, hanem mind példányszámban, mind szellemben messze kiemelkedett a többi lap közül és magyarországi viszonylatban is kitűnő és egyéni stílusú újság lett. Sajnos, Dzurányi László nagy képességei mellett a régi bohém vidéki újságíró számos hibáját nem tudta levetni, s így történt, hogy életmódja miatt összekoccanásba került a PMH kiadóival, a magyar pártok vezetőségeivel, s mint minden ilyen magánösszekoccanásnak, ennek az elhidegülésnek is politikai ízt adtak a körülmények. Időközben a PMH teljesen legyűrte a Reggelt s a prágai kormány belátta, hogy a régi emigráns módszerekkel lehetetlen többé hatékony lapot szerkeszteni Szlovákiában és elhatározta a kormánysajtó átszervezését. Kapóra jött a Dzurányi-ügy. A kormány tényleg meg tudta nyerni Dzurányi Lászlót az »aktivizmusmak«, mint Csehszlovákiában a kormánytámogatást nevezik, s a PMH volt főszerkesztője nem átallotta, hogy homlokegyenest más tendenciával volt gazdái és párthívei ellen a legkifogásolhatóbb eszközöktől sem visszariadó lapot szerkesszen. Ez a nagy törés 1932—33-ban következett be, amikor a világesemények miatt politikailag is nehéz lett a PMH helyzete. Dzurányi előbb Pozsonyban, majd prágai szerkesztőséggel, de Zsolnán nyomva, megindította és kiadta a »Magyar Újságot«, a megszűnt »Reggel« utódját. Kezdetben függetlenséget hirdetett az új kormánylap, hogy ne essék a Reggel hibáiba és magához édesgesse Dzurányi nagy olvasótáborát, később azonban fokozatosan levetette álarcát, amikor meglátszott, hogy vele sem ér el eredményt és nyíltan az agrárpárt (Hodza) orgánuma lett. Boldogulásának egyetlen oka az volt, hogy a zsidóság az 1933-as német események hatása alatt német lapok helyett ismét »liberális«, azaz a régi emigrációs stílusra emlékeztető magyar lapokat olvasott és részben eltávolodott a PMH-tól. A PMH-t egyébként 1933-ban és