Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

V. A műveltség sorsa - Szvatkó Pál: A sajtó

ságírás megteremtésére. Mozogni kezdett a föld, mindenütt ujságalapítások lármája verte föl a csöndet. A régi stílű, vidéki lapok már letörtek az elmúlt négy év alatt (egyedül a sajátosan pozsonyi »Híradó« virágzott még egy ideig), kifejlesztésükre nem igen lehetett gondolná, új lapokat kellett teremteni. Kassán egy Köve? Illés nevű ügyes ujságember észrevette, hogy az emigránsok eltúlzott intellektualizmusa nem kell többé annak a szlovákiai magyar kisembernek, aki a háború utáni első prosperitásban éledezni kezdett, sőt az új demokratikus elvek alapján jobban bekapcsolódott a közéletbe, mint eddig. Kezdetleges tartalmú, de élénken szerkesztett bulvárlapot vetett a piacra, amely csakhamar_(1924 körül) Szlovákia legnagyobb példányszámú magyar lapja lett. Ez a lap, a »Kassai Újság«, leverte az emigránsok »Kassai Naplóját« is. Közben az emigránsok belátták, hogy tisztára l'art pour ľart-os emigráns lapjaik konjunktúrás ideje elmúlt, s így szívesen vették a prágai kormány kezdeményezését, amely az emigránsok gyűlöletét a magyar kormány ellen ügyesen össze tudta egyeztetni a prágai érdekekkel, s megteremtette 1922-ben a »Reggelt«, az első nagyobbarányú csehszlovákiai magyar kormánylapot. A jelentéktelen kezdetekből Érsekújvárról, Komáromból Pozsonyba került és megnőtt lap jelentette egy új magyar laptípus első példányát: a csehszlovákiai magyar kormánylapot. A típus, ismétlem, a magyar emigrációs sajtóból született meg, nélküle sohasem emelkedhetett volna érvényre. Prága kihasználta az emigránsok »demokratikus« világnézetét és magyarellenességét, hogy olyan sajtót teremtsen, amely a magyar antidemokráciát kívül-belül ostorozva (előbb csak kívül, azután egyre inkább bévül: a csehszlovákiai kisebbségi magyar politika viszonylataiban), a csehszlovák demokráciában lássa meg az ideált, azt dicsérje és propagálja. Az első ilyen lap a »Reggel« volt. Lecsúszott emigránsok szerkesztették, akik boldogok voltak, hogy alig módosított (csak éppen Prága szolgálatába állított) elveikkel az általános ernigrációs-dekonjunktúrában biztos kenyérhez és laphoz jutottak. A »Reggel« 1922-től 1929-ig virágzott, sok pénzbe került, s fokozatosan a legjobb emigráns írók és újságírók írták. 1930 után azonban a lap emigránsízű iránya végleg tarthatatlanná vált és új alapokra kellett helyezni az időközben intézményessé vált magyar kormánysajtót. Amikor a »Reggel« megszületett, a másik oldalon a szlovákiai magyarság igazi politikai szervezete is kiépült, nehéz munkával sikerült a kádereket megteremteni s a magyarság politikai vezérei végre hozzáláthattak ahhoz, hogy életrehívják az emigráns sajtó hatását ellensúlyozó igazi magyar, nagy központi sajtóorgánumot is. 1922-ben Prágában megalapították a »Prágai Magyar Hírlapot«. (Első száma 1922 június 1-én jelent meg.) Sokan hibáztatták, hogy a lap Prágában készül, tehát távol a szlovákiai magyarságtól, de a politikai meggondolások indokolttá tették és a későbbi fejlődés (például a magyar kormánylap Prágába költözése) igazolta is ezt a helyválasztást. Tlfint »központi orgánum« szerepelhetett, a »főváros«