Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938
V. A műveltség sorsa - Szvatkó Pál: A sajtó
nagyobb átlagműveltséggel, mint Magyarország más részein, fejlett városi kultúrával, ízléssel és igényekkel — mindennap összehasonlította a nagy német lapokat a vidéki magyar lapokkal, s azt vette kezébe, amely jobb volt. Az összehasonlítás természetesen az idegen lapok javára ütött ki. A szlovákiai magyar polgár pedig, sajnos, nem olyan, hogy a magyar lapot csak azért olvasná, mert magyar, keverékkultúrája nem teszi lehetővé a szigorú szelekciót. Gyors, modern, fővárosi hírszolgálatot a vidéki lapok nem nyújthattak, a közönség pedig elsősorban azt követelte. Egy további tényező, amely a vidéki lapok legyengüléséhez vezetett, a bolsevizmus összeomlása után Szlovákiába került magyar emigráns újságírók szerepe volt. Erdélybe is sok emigráns költözött, de nem annyi s nem oly kitűnő u j ságszakember, mint Bécsbe vagy Csehszlovákiába.A bécsi emigránsok lapjainak piaca a közelség miatt elsősorban a szlovákiai magyar lett, ide tudtak a legjobban bekapcsolódni, itt éltek és itt működtek. Az Erdélybe ment emigránsok többnyire kisebb állásokban helyezkedtek el a meglevő lapoknál, a szlovenszkóiakat és a bécsieket nem engedték be egyelőre a konzervatív kis vidéki lapok, s jgy történt, hogy az emigráció hatalmas erejű önálló sajtót szervezett, amely természetesen lekonkurrálta, háttérbeszorította, letörte a vidéki lapokat. Emlékezetes az 1920—24 közötti idő emgirációs sajtójának hatalma. Két jól szerkesztett nagy napilap, a »Bécsi Magyar Újsága és a »Jövőa tízezres példányszámban jelent meg minden reggel a szlovákiai városokban. Kassán az emigránsok Ignotus, Szende Pál és sok más kitűnő volt pesti újságíró vezetésével megszervezték a »Kassai Naplót«, amely ebben az időben szintén emigráns orgánumnak számított, ha több köze is volt környezetéhez, mint a bécsi lapoknak. Számos hetilap és folyóirat (»Ember«, »Tűz«, stb.) egészítette ki az emigráns napilapok tevékenységét, nem csoda, ha ebben az időben a szlovákiai magyar sajtó teljesen a talajtalan idegen újságok hatása alá került, s vele együtt a közönség is. Ez a hatás még ma is meglátszik, főleg a most 30—35 éveseken, akik az emigráns sajtó szellemében nőttek fel, mint például a híres »Sarló« ifjúsága is. A szlovákiai »bodenständig« újságírók kezdetleges képességeikkel és eszközeikkel nem versenyezhettek az idegen hatásokkal és a pesti újságírókkal. Az utóbbiak természtesen elhanyagolták a helyi problémákat és szemük nosztalgiával vegyes gyűlölettel Pest felé nézett, ahonnét kiűzték őket, ellenzéki magyarországi politikát csináltak, nem törődtek az egyre égetőbbé váló kisebbségi problémákkal, lenézték azokat és csak Pestre, a pesti életre és a pesti helyi érdekű politikai szempontokra gondoltak. Éppen e túlzóan pesti beállítottságuk okozta, hogy érvényük fokozatosan gyöngült, amint fokozatosan erősödtek a helyi gondok, s ha nem tudtak kellő időben átalakulni »szlovenszkóiakká«, népszerűségük egyre jobban tűnt, újságjaikat nem vásárolták többé. így történhetett, hogy 1922 körül már megérett a helyzet az önálló csehszlovákiai magyar uj-