Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

V. A műveltség sorsa - Fizély Imre: A magyar iskola

Amilyen könnyen záródnak be a magyar iskolák kapui, olyan nehezen nyílnak meg újabb magyar iskolák, még olyan helyeken is, ahol azok felállítása nemcsak indokolt, de kötelező is lenne a magyar iskolaköteles gyermekek nagy számánál fogva. A pozsonyi magyarság egyik óriási sérelme például Pozsony egyik kültelkének, Dornkappelnek évek óta elintézetlen magyar iskolaügye. Dornkappelben a Pozsonyban munkát nyert vidéki magyarok nagy része telepedett le. A telep kapott is hamarosan iskolát. Nemcsak elemit, de polgárit is. Természetesen szlovákot: modernet, pazarul berendezve. Magyar iskola csak Pozsonyban van s ennek folytán nagyon sok magyar szülő a dornkappeli szlovák iskolába íratta a gyermekét. Akadtak viszont nagyon sokan, akik elküldték gyermeküket a pozsonyi magyar iskolák valamelyikébe, ez azonban ,azt jelenti, hogy annak a szegény magyar gyermeknek az iskoláig és vissza naponta gyalog kell megtennie az iskolába vezető 4, 5, esetleg 6 kilométeres utat. Ennek a tarthatatlan állapotnak a megváltoztatására megindult a mozgalom. Pozsony város képviselőtestülete megszavazta a felállítandó magyar iskola /dologi kiadásaira szükséges összeget, s közel 200 magyar gyermek szüleinek az aláírásával ellátott kérvény ment az illetékes iskolaügyi hatóságokhoz a magyar iskola megszervezése és felállítása ügyében. Esztendők múlnak el, napirenden vannak a sürgetések és interveniálások az iskola mielőbbi megnyitása érdekében, de a magyar iskola Dornkappeinben még ma sem nyílt meg... Egy szerencse, hogy a pozsonyi magyar iskolákat látogató dornkappelni mintegy 100 magyar gyermeket társadalmi úton összegyűjtött vénzen vasúton tudjuk beszállítani Pozsonyba, és vissza Dornkappelnbe. Egyetlen egy eset a sok-sok sérelmes eset közül. Szerződések, törvények, rendeletek biztosítják a magyar iskolák fennállását s tennék lehetővé fejlődését. S mégis mi történik? Iskolák felállításáról alig hallunk, de megszüntetéséről annál többet. Állásnélküli tanítóink és tanáraink száma szaporodik, mert csökken a magyar iskolát látogató gyermekeik száma. A baj forrása sokszor bennünk van: magyar szülőkben s a magyar iskolával szemben oly hihetetlen közönyt tanúsító magyar társadalmunk nagy részében. Ha a magyar iskola a mostohagyermek sorsára jutott az állam részéről, — úgy a nélkülözött szeretetet és áldozatkészséget csak a magyar társadalom pótolhatja. A magyar iskola részére a magyar gyermeket csak a magyar társadalom — élen a magyar szülök, — összefogó, célirányos, szeretettől áthatott munkája mentheti meg. S ennek a (munkának megkezdésére, kiépítésére meg is van a törvényadta lehetőség az úgynevezett szülői társulatok intézményén keresztül. Van ugyanis egy miniszteri rendelet, amely lehetővé teszi, hogy minden iskola mellett megalakuljanak a szülői társulatok, szülői egyesületek, amelyek az iskolával karöltve dolgozva biz116