Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

I. A keresztény egyházak - Noszkay Ödön: A magyar katolicizmus

letét az esztergomi hercegprímástól átvette (1922. év tavaszán), a teológusok Nagyszombatba kerültek tanulmányaik folytatására, a magyarnyelvű gimnazista-növendékpapok számára az új apostoli kormányzó Komáromban kisszemináriumot létesített. A komáromi plébánia előteremtette a helyiséget, a pozsonyi Emericanum bútoraival be is bútoroztatta és a kisszeminárium 1922 őszén meg is kezdte működését, hogy »a magyar katolikus jövőnek virágos kertje« legyen. Az első két évben nem zavarta anyagi gond a szeminárium .életét, a főpásztor gondoskodott a kiadásokról a lefoglalt egyházi birtokok jövedelméből, meg a sajátjából is. Azonban az egyházi birtokok kezelősége 1924 őszén, a kormány utasítására, megtagadta a további összegek folyósítását. Ekkor lépett akcióba a Katolikus Nagybizottság. Paptagjai adakozásra szólították föl a katolikus társadalmat és öt év alatt 150.595 Kcs-t gyűjtöttek a szeminárium fenntartására. Közben a Katolikus Nagybizottság azt is elhatározta, hogy Komáromban fiúinternátust létesít és ennek jövedelmét olyképpen biztosítja, hogy az internátusban a kisszeminárium is helyet találjon. Franciscy Lajos nyitrai kanonok 200.000 Kcs-s adománya, Erdőssy István bátorkeszi plébános 50.000 Kcs-s kölcsönjegyzése megindította a gyűjtés nehéz munkáját. 1929 őszén már készen is állott az új épület, a »Marianum«, hivatva arra, hogy a középiskolai tanulók Szűz Mária oltalma alatt a magyar katolikus társadalom vallásos, munkás ifjaivá nevelkedjenek. Ide kerültek, itt találtak otthonra a kisszeminárium növendékei is. Kongruát vagy más államsegélyt a szeminárium ma sem kap: ma a »Marianum« internátus-egyesület munkássága teremti meg életének anyagi feltételeit. A Katolikus Nagybizottság 1927-ben feloszlott és a katolikus magyarság újból átfogó szervezet nélkül maradt. A komáromi esperesi kerület papsága 1935 februárjában tartott ülésén kísérletet tett ugyan arra, hogy összefoglalja a magyar katolikusok bajait, sérelmeit, óhajait, és megjelölte a magyar katolikus élet alapvető feltételeit. De a r evolúciónak, bár nagy megfontoláson alapult és sok tapasztalatra támaszkodott, a szervezkedésre vonatkozólag nem volt határozott elgondolása. A szervezkedés újból a papság és a világiak összefogásából indult meg 1936-nak nyarán, amikor megalakult a Magyar Katolikus Tanács. Egyelőre csak mint a nagyszombati apostoli kormányzóság magyar egyházközségeinek összefogó szerve, de célja, hogy kapcsolatot létesítsen az összes egyházmegyék katolikus magyarsága között. Megalakulását a csehszlovákiai püspöki karnak az Actio Catholica megvalósítására vonatkozó pásztorlevelével, továbbá az egyház és az állam viszonyát szabályozó Modus Vivendi-vel okolta meg. A katolikus akciót XI. Pius pápa 1922-ben keltette életre az »Ubi arcani Deo« című encikükájávai; megszervezését 1927 őszén rendelte el a^csehszlovák püspöki kar. Célja az, hogy az egyház