Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

I. A keresztény egyházak - Noszkay Ödön: A magyar katolicizmus

a világi katolikusokat megszervezze és segítségükkel a katolikus társadalmat katolikus szellemben nevelje egyéni, családi és társadalmi életre. Az Actio Catholica-nak külön magyar osztálya van, a magyar osztály vezetőségének Pozsony a székhelye. A Modus Vivendi-nek nevezett egyességet 1927 december 17-én kötötték: a Szentszék és a csehszlovák állam között fennforgó legsürgősebb kérdéseket Sizabályozza. Amint a Páris-környéki békeszerződések a csehszlovák köztársaság határait megállapították, tüstént felmerült az egyház és az állam közötti viszony szabályozásának gondolata. Azonban a megállapodást a történeti országokban meginduló egyházellenes tüntetések, mint pl. 1919. év november 3-án Prágában Szűzi Mária szobrának ledöntése, a keresztnek az iskolák falairól való eltávolítása, sokáig hátráltatták. A vallásoktatásnak fakultatívvá való tétele és az a körülmény, hogy 1925ben Hus János halálának évfordulóját állami ünnepként ülték meg, az egyház és az állam között majdnem szakadást idézett élő. Marmaggi bíboros, a Szentszék követe elhagyja Prágát. A szakítás azonban mégsem következett be, tárgyalások után 1927-ben létrejött a Modus Vivendi. Az 1936-ban Prágában megtartott első katolikus naggyűlés és a prágai Szt. Vendel-téren felállított hatalmas kereszt pedig mintha ki akarták volna engesztelni a múlt attrocitásalt. A Modus Vivendiben a Szentszék honorálta az államnak azt a kívánságát, hogy az egyházmegyék határai az állam határaival egybeessenek és hogy a köztársaság területén csak a határokon belül székelő püspökök bírhassanak egyházi katáskörrel. A külön csehszlovák szerzetesi rendtartományok megszervezése, a rendtartományba nem szervezett szerzetesházaknak a generális főnöktől való függése szintén az állami érdekek elismerését jelentette. A Szentszék jogának biztosításával a püspöki székek betöltésére vonatkozólag, továbbá abban a kötelezettségben, hogy a zárgondnokság alá helyezett egyházi birtokok az egyház kezelésébe kerülnek vissza, a Szentszék áláspontja érvényesült. A hat pontból álló megegyezés nem öleli fel az állam és az egyház közötti összes fontos ügyeket: nincs benne arról szó, hogy a kisebbségek nyelvi jogai az egyházi élet terén biztosíttatnak, a katolikus iskolákról sincs említés, azonban a Modus Vivendi nem végleges megállapodás és módot ad a függő kérdéseknek a jövőben való békés megoldására. Gasparri államtitkár 1928 február 3nán tett írásbeli nyilatkozatában a Szentszék eme reményének kifejezést is adott. A papképzés terén a katolikus magyarság legelső óhaja, hogy papjai a középiskolát magyar nyelven végezzék. A nagyszombati apostoli kormányzóságban a komáromi kisszeminárium tölti be ezt a hivatást, azonban fennmaradásának anyagi feltételei ma is csak a körülmények kedvező alakulásától függenek. A magyar katolikus