Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1937-12-01 / 9-10. szám - Kritika - N.I.: Gedat G. A.: A bumeráng visszaröppen (ford.: Kutass Kálmán)
lel rekesztvén külön azokat 5 versrontó töltelékeket, amelyek nem a névtelen szerzőtől szármáznál«. Mindezek alapján kétségtelen, hogy Horváth János nagyszabású, rendkívüli műgonddal, szakavatottsággal elkészített „Magyar Versek Könyve" c. antológiája hasonlíthatatlanul jobban: szélesebben és mélyebben, részletesebben és mégis egységesebben hozza elébünk a magyar költészet történeti képét, mint Endrődi Sándor szerkesztette érdemes előde: „A Magyar Költészet Kincsesháza." ASZTALOS DEZSŐ. GEDAT G. A.: A BUMERÁNG VISSZÁRÖPPEN. (Fordította: Kutass Kálmán, Budapest, 1936.) A különös című könyv további magyarázatát alcíme mondja meg: könyv airól, miként kell átélni korunk és a világ válságos kérdéseit. így hát ez a merész célú írás arról beszél, ami sokunknak kérdése. Gedat keresztyén misszionárius német ember, aki beutazza a föld kerekségét és könyvében hitvalJásszerűen számol be, hogy menynyi mindent látott, élt át, amikor népe s egyháza küldöttjeként „Evangéliumban" utazott. A rendkíyül tanulságos könyv tartalmát ez alkotja: Gedát támadja Amerikát, az Új Világot, amelynek jelszava a siker, törekvése a nyereség, szellemi állásfoglalása az önzés. Ezekhez járult a gazdasági válság, amelyből kivezető út egyelőre nincsen. Gedat megállapítja, hogy a roosv/elti N. R. A., a nemzeti újjáépítés mozgalma sem tudott segíteni a gazdasági élet bajain és a munkanélküliek roppant tömegei ma is megvannak. A másik kultúrkör: Japán. A kényelem, a tisztaság, a mosoly országa akkor, amidőn az író ottjár. Azóta tudjuk, sok minden megvál tozott már! Megállapítja szinte jóslásszerűen, hogy pontosság, igénytelenség, olcsóság, tanulékonyság, hihetetlenül felfokozott termelőkészség népe, amely országán kívül terjeszkedési területet keres. Áruinak, amelyek a legjobb nyugateurópai s amerikai készítményekkel versenyezhetnek, már megszerezte az ázsiai piacot és mostan szerzi meg azt a terjeszkedési teret, amely népszaporulatának, elhelyezéséhez szükéges. Az egyrenövő japán nemzet területet kért a nyugati nagyhatalmaktól, amelyek gyarmatokkal rendelkeznek Japán közelében. A kérésre azzal válaszoltak, hogy terület helyett a születésszabályozást ajánlották. Az írómiszszjonárius feljegyzi személyes élményeit és megírja, hogy Japán ezt a „keresztény" ajánlatot mosollyal fogadta, de mosolya „igen"-t jelent, mert igenli a gyarmatbírtokos hatalmakkal való egyszeri vagy külön-külön való leszámolást és a mosoly „nem"-nek is érthető, mivel semmiképpen sem hajlandó elfogadni a nyugati, népességapadáshoz vagy legalább is megálláshoz vezető tanácsot! A japán nép, amely éppen ezekben a hetekben és hónapokban vívja ismeretlen célú küzdelmét testvérnemzetével a kínaival, egy célt vall: ázsiai világbirodalmat akar élén uralkodójával. Erre készül a nemzet és készek mindent kockára vetni. Minden másképpen van Kínában, mint Japánban. Kínában ugyanis rendetlenség, bi zonytalanság, piszok, egészségtelenség található. A kínai nép tudatlanságban és babonában él. Megdöbbentő adatokat sorol fel Gedat, amelyek a kínai meghasonlottságot, céltalanságot, önzést, korlátoltságot, tisztátalanságot, határozatlanságot jelzik. Japán rendet akar teremteni Kínában és ma újra errői van szó. Mert jóllehet sok ellentét van, sőt gyűlölet a két testvé,rnép között, mégis egyek az európai ember megvetésében és gyűlöletében. Amikor az előző sangháji harcok befejeződtek; a Kína és Japán közötti fegyverszüneti szerződés első pontja ez és ennyi: „Ázsia az ázsiaiaké!" Tisztán tűnik elő a cél: Japán Ázsia egyeduralkodó hatalma akar lenni és lesz. Kína, ismerjük, ellenáll, de ellenállását céltalannak mutatja az a tény, hogy értelmisége még mindig nem tudott választani. A fiatal értelmiség ugyanis az író szerint még mindig nem határozott, hogy a kereszténységet vagy a marxizmust kövesse-é? Gedat Kína után bejárja Japán új hódítását, Mandzsukuót. Úgy látja, hogy az egyre hatalmasabban kibontakozó japán világbirodalom nem elégedett meg ezzel a hódítással, hanem csak kezdetnek tartja Szibéria megszerzéséhez, amelynek gazdag természeti kincseire s nyersanyagaira feltétlen szüksége van. Az író
