Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1937-01-01 / 1. szám - Ónody Zoltán: Férfiak fehérben

xaszt és az orvos viszonyáról s azokról a helyzeti adottságokról, amikkel egy városról-falura került fiatal orvos nem számol s amikkel, mint nem várt, kellemetlen meglepetésekkel kénytelen lépten-nyomon találkozni, amik olyan természetűek, hogy elvehetik a munkakedvéi, vagy legjobb esetben megutáltatják vele a falut, a parasztot. Különös lelki berendezése, felfogása van a parasztnak. A betegséget, sőt a halált is a legtermészetesebb valaminek tartja s úgy fogadja, mint olyas valamit, ami a küzködő ember sorsával együtt jár. Az orvost csak a legutolsó esetben keresi fel, bizalmatlan vele szemben, de tőle azonnali gyógyulást vár.

Ismert pszichológiai tény, hogy nem minden esetben az orvosság gyógyít, de majdnem annyi köze van az orvosba vetett hitnek és bízodalomnak is. Nos, kérdem, hogy végezzen itt az orvos eredményes munkát, amikor hiányzik, ez a csak nagyon kevés esetben elegendő előfeltétel, nem is szólva arról, hogy az orvos utasításait csak nagyon kevés esetben tartják be?!

Az orvos munkájának hittel végzett tudományos működésnek kellett volna maradnia, de azt aláásták az orvostudomány és társadalom üzletemberei és a gazdasági krízis. — Innen van az, hogy a parasztember szemében az orvos és a végrehajtó mint fogalmak azonosak lettek, innen van az, hogy iái parasztember orvosában csak a zsarolót látja, akit drágán kell ugyan megfizetni, de gyógyulást nem ad. — Sajnos, de így van. Pedig az orvos nem mesteiember; művész, akinek zsenialitása ép oly Istentől kapott adomány, mint a festőé, vagy szobrászé.

Közismert tény az is, hogy a gyakorló orvos működésének nagy része — amint azt már említettem — pszihoterápiai. Nagy szerep jut az orvos pszichikus befolyásának, amit az orvos betegére gyakorolni képes. Erre pedig csak az a nevelés képesíti az embert, amely annyira csiszolja alkalmazkodó képességét, hogy minden egyes betege pszichéjével egy szintre tud helyezkedni a innen viszi be magát a betege bizalmába.

Ennek ia tulajdonságnak, az alkalmazkodóképességnek különösen nem szabad hiányozni az olyan fiatal orvosnál, aki falun akar letelepedni. Meg kell tanulnia bánni a paraszttal, meg kell tanulnia annak bizalmát megszerezni Ha a beteg bízik, akkor hisz és ha az orvosnak hisz, akkor ebből morális erőt merít bajának és kínjának elviselésére.

Félre ismeri az orvostan lényegét 'az, aki azt kizárólag tudománynak tekinti. Minden tudás és képesség felett, melyet korától ajándékba kapott, álljon magasan az orvos egyénisége, mert csak így válhatik ténykedése művészetté.

Elhiszem, hogy nehéz — különösen idegen nyelvű egyetemen végze't tanulmányok után — a szlovenszkói magyar paraszttal való bánni tudás, de saját érdekünkben meg kell ezt tanulnunk.

Még azok az orvostanhallgatók is, akiket igazán a lélek vitt a pályájukra, még azok is, diplomájukkal a kezükben, ha nagyon magukba néznek, kizárt dolog, hogy ne lássanak magukban valami űrt és hogy ne érezzék, hogy az egyetemi klinikán a beteggel való mindennapi érintkezés, a vele való bibe- Jödés nem tanította meg őket megélesedett érzékeik használatárai és arra, hogy lelkileg átérezzék a beteg minden kínját és fájdalmát.

Mi ennek az oka? Minden bizonnyal: a klinikai szobák idegen levegője, az idegen szokások, idegen emberek, de legnagyobb mértékben az idegen nyelv.

Még egy kellemetlen jelenségbe kell beleütköznie a falura került orvosnak: a minden faluban fellelhető kuruzsló sarlatánokba, kenegető és minden bajra valami fűvet, dudvát ajánlani tudó öreg-asszonyokba. És az ezzel kapcsolatos másik kellemetlen meglepetése az lesz az orvosnak, bármily nevetségesnek hangzik is ez, hogy az említett kuruzslók, öreg nénikék gyógyítanak, segítenek is — a szó legszorosabb értelmében.

Ne ütközzünk meg ezen! Coué Emil, a nancy-i iskola megalapítója azt tanítja, hogy nem az akarat, de a képzelő erő uralja minden cselekvésünket, sőt az egész szervezetünket.

Nos, amikor elfogadjuk Couénak ezen állítását, amikor tisztában vagyunk a couéizmus lényegével, amikor annyit hallunk a szuggesszió és autószuggesszió csodával határos elért eredményéről, ne ütközzünk meg ezen! — A paraszt beteg már eleve azzal a hittel, azzal az elgondolással, de ami pszichoterápiái szempontból legfontosabb, annak az elképzelésével megy a javas