Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1937-10-01 / 8. szám - Manga János: Mitológiai dolgozatok

MANGA JÁNOS:

MITOLÓGIAI DOLGOZATOK

A pusztulófélben levő népzenére jellemző, hogy egy részét átveszik a gyermekek és körülbelül 12—15 éves korukig megőrzik, amikor aztán helyét betölti a divatos sláger és egyéb zene. A család idősebb tagjaival ugyanis a gyermek áll legszorosabb lelki kapcsolatban és benne folytatódik az öregek lelki élete. így van ez a néphittel is. A gyermekek, akik legtöbbnyire nagyszüleikkel vannak együtt, mert szüleiket elfoglalja a mezei munka, az öregek befolyása alá kerülnek és azoknak a szokásait és lelki tulajdonságait veszik át. A babonákban és kuruzslásokban leginkább az 50 éven felüliek hisznek, ők beszélnek erről, meg a gyermek, aki természetes ismeretvágyaival minden előtte ismeretlen és titokzatos valamit gyorsan elraktároz az agyában. Amíg mesevilágában él, meg is tartja a hallottakat és ezeknek a kombinációjából építi fel azt az utat, amely az ősi hangtalanságnak boldogság illúziójából az élet realitásai felé vezet.

Az elmondottak figyelembevételével nagyon sokszor a gyermekektől jegyeztem fel sok olyan értékes dallamot, vagy szöveget, amelyet az öregek már vagy elfelejtettek, vagy pillanatnyilag nem jutott eszükbe. Az elmúlt iskolaév vége felé kísérletet tettem arravonatkozólag, hogy a gyermekek milyen mértékben veszik át az öregek mitológiai gondolatvilágát és ötven gyermekkel fogalmazást írattam arról, hogy „Miről mesélnek a nagyszüleink?" Az eredmény meglepő volt. A fogalmazásokban megkaptam ógyalla és környékének mitológiai keresztmetszetét.

A dolgozatokban néhány szláv vonást is találunk, mert Ógyalla lakosságának egy kis része évtizedekkel ezelőtt bevándorolt és elmagyarosodott szlovákokból áll.

A dolgozatokat javítás nélkül, eredeti formájukban közlöm. Zárójelben a dolgozatot író gyermek neve és életkora olvasható.

1. A

fejetlen ló. (Rákász István, 12 éves.)

Szeszélyesen dohányt raktak. Este kimentek az udvarra. Az udvaron egy fejetlen lovat és rajta egy huszárt láttak A ló nagyon sebesen futott. Egy ember olyan közel jutott hozzá, hogy majdnem levitte a fejét. Mikor bementek, akkor a ló visszafutott és bekiáltott az ablakon:

„Szerencséd, hogy el nem vittem a fejedet!"

Az ember még most él.

2. F

e h é r papok. (Ilon Dezső, 13 éves.)

Szeszélyesen a nagy pincében fehér papok voltak. Mikor ment arra egy asszony, azt megfogták és kivégezték. Egyszer egy asszony arra ment és egy ember. Az ember elmaradt és az asszonyt megfogták. Az ember nagyon sokáig kereste, de nem találta. Akkor elment a csendőrökhöz és a csendőrök megtalálták a fehér papokat és mindegyiket kivégezték. (Hallottam Vendeltől, az hallotta az öreganyjától, aki kb. 85 éves.)

3. Az

ördög megjelenik a mulatságon. (Csongrád Imre, 13 éves.)

Szeszélyesen történt egyszer, amikor fényes lakomát csaptak. Tahi nagyságos asszony azt mondta az udvarhölgyeinek, hogy lakomát rendeznek. És még azt mondta, hogy olyan lakoma lesz, hogy az ördög is megjelenik rajta. Tizenkettőkor kezdődik a lakoma. Táncra kerekedtek. Egyszer csak egy úri ember felkéri táncolni a nagyságos asszonyt. A többi urak látták a farkát és lábait. Ezután nemsokára meg is halt a nagyságos asszony.

4. Boszorkányság.

(Bállá Klári, 14 éves.)

Egyszer egy ember este Martosra ment és maga előtt látott egy boszorkát, melynek nagy vasorra volt és fehér lepedővel volt leterítve és morgott az emberre és söprűnyéllel meg akarta fogni a boszorkát, akkor eltűnt és