Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1937-09-01 / 7. szám - Kenedy Erzsébet: A találka
Ám néha keskeny udvarok között, hova az örök árnyék költözött, gyermekekeit látok, lármázó, vidám gyerek csapatot, labdáizót, hömpölygőt, víg sízal adóst sí önfeledt meg állóik s feledek gondot, bút és bánatot s aiz éveket, m it rútul rám rakott a csúf élét átok: a hideg téren egy piillanatra játszó csapat közt gyermekim agamra fájón rátalálok. KENEDY ERZSÉBET: A TALÁLKA A műhelyben az óra elütötte a hatot. A tanulólányok letették a munkát, a féligkész ruhákat szekrényekbe akasztották, fejükbe nyomták sapkáikat, kabátjukba bújtak és a szomszéd szobába beköszönve, hol a főnök még mindig dolgozott, hancúrozva, trécselve távoztak. A nagyobb lányok, a segédek, kik már hetibért kaptak, még egy ideig varrtak, aztán ők is felöltöztek és egymásba karolva, hangosan beszélgetve mentek le a lépcsőn. Galambos Terka volt ma a hetes. Ö vette át a főnöktől másnapra a megbízásokat. Máskor mindig megkérte a lányokat, hogy várják meg, de ma az ajtóból visszaszólt: „Ne várjatok rám. Még átvasalom Bereczné ruháját, mert holnap, reggel érte küld." A lányok tudomásul vették és nélküle mentek a korzóra. Terka átvette a főnök megbízásait, mindent pontosan felírt egy cédulára, de Bereczné ruháját nem vasalta át- hanem a tükör elé állt, kipirosította arcát, átfésülte hamvasszőke haját, sapkáját féloldalt fejére tette és kabátja magas szőrmegallérjába húzta be fejét, Most még egy gyors mozdulattal féloldalt fordult a tükör felé, megnézte magát hátulról is, cipője hegyét harisnyáján végigtörölte egész térdéig, aztán bezárta fiókját és elment. Ma nem a népes Főuccán ment végig, hol hat óra után a járdákat ellepi a műhelyekből és irodákból kitóduló sok leány és fiú, hanem mindjárt az első mellékuccába tért. Galambos Terka már nem volt egészen fiatal, huszonhét éves volt. Nem volt sem kedves, sem szép, de mogorva és túlpedáns, a miért a műhelyben kevesen szerették. Azonban még ellenségeinek is meg kellett hagyni, hogy Terka alakja kifogástalan, lába elsőrangú és arcbőre oly üde, hogy bármely szépítőszer reklámja lehetne. Nagy gonddal öltözött és keze oly ápolt voltakár egy grófkisasszonyé. Terka nem volt mindig ily mogorva, máskép indult neki az életnek. Viháncoló, vidám leány volt tizenhét éves koráig, mikor Maslák Vilii volt a
