Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1937-06-01 / 6. szám - Vajlok Sándor: Petőfi és a cseh irodalom
glass ágiéiban. Isten, Róma, Európa teljenek meg klasszikus tartalommal és platoniikus szépséggel! Ilyenek a legvégső célok s ezekben már Róma missziós tudata lép eleink. Az italianitás immár human izmussá válik, ehez mindikinek köze van. Mert leihet-e élni Róma és az olasz föld tudomása nélkül? Az antik világ, Dante és Petrarca; a renaissance hívja a szellemet és ébreszti az embert. „Hatalmas dolog, hogy a mai világban a nagy antik lélek felújúlása egyáltalán lehetséges" — mondja KeyserHng. S valóban, az új Itália „italianitása" ujuíást hirdet, a lélek megújhodását, amelyben része lehet mindenkinek, aki hisz az emberi kultúra erejében és hivatásában. VÁJLOK SÁNDOR: PETŐFI ÉS A CSEH IRODALOM* ) *) Részlet „Petőfi a cseh és szlovák irodalomban" címen készülő munkából. A cseh írók Petőfi munkáihoz a német irodalmon át jutottak; a magyar nyelvet és irodalmat nem ismerték és így a költőt eredetiben nem olvashatták. A német fordítások már Petőfi életében megkezdődtek; halála után azonban oly nagy mértékben szaporodtak el, hogy nemcsak a német, hanem más népek szellemi harcosait is figyelmeztethették Petőfire, az európai irodalom új értékére. A cseh irodalmat is ez a hullám mozdította meg,, a költő német1 fogadtatása az irodalmi kritikában, az új és az aktuális mondanivaló. A bécsi Sonntagsblätter, Szarvady és Hartmann voltak Petőfi közvetítői a csehek felé. Az első cseh Petőfi-fordítás 1854-ben jelent meg, tehát 7 évvel a szlovák fordítás előtt. A fordított vers, megjelenési helye és a minta, adatszerű következettességge! megfelel a fent vázolt követelményeknek. Lenau nyomán az európai emberben a magyarságról és annak költészetéről a név említésekor azonnal a puszta képe ötlött fel, a szilaj erő, a kezdetleges társadalmi viszonyok— röviden az egzotikum. Az első fordítás is ebből a témakörből kerül ki: a „Megy a juhász szamáron" (Ovčák), amely később jelentős népszerűségre tett szert a cseh íróknál. Hárman is lefordították. Ezt a fordítást A. Katz végezte németből, Petőfi első cseh fordítója. A magyar irodalomnak és Petőfinek első rendszeres propagálója A. Mülíer volt a múlt század ötvenes éveinek végén. A közhangulat, amelyben dolgozott, kedvező volt. A korabeli cseh lapokban minduntalan magyar vonatkozású cikkekkel találkozunk (A juhász, A csikó, A puszta stb.), Božena Němcová, a „Nagyanyó" népszerű írója pedig cikksorozatot közöl a magyar életről és Balassa-Gyarmatról 1858-ban. Elszórtan fordítások is akadnak Gáráy, Jósika munkáiból és Kisfaludy Károly balladáiból, amelyek különösen kedveltek voltak.
